The loess-paleosol sequence of Basaharc (Hungary) revisited: Mollusc-based paleoecological results for the Middle and Upper Pleistocene

Quaternary International

Volumn 240, Issue 1-2, 2011, Pages 181-192

  Sümegi, Pál ^a   Gulyás, Sándor ^a   Persaits, Gerg ^a   GergelyPáll, Dávid ^a   Molnár, Dávid ^a  

^a UNIVERSITY OF SZEGED   (Hungary)

Author keywords

[No Author keywords available]

Indexed keywords

GEOCHEMISTRY; LITHOSTRATIGRAPHY; LOESS; PALEOECOLOGY; PALEOSOL; PLEISTOCENE; SEDIMENTOLOGY; SEQUENCE STRATIGRAPHY; STEPPE; STRATOTYPE;

HUNGARY;

MOLLUSCA;

EID: 79959716189     PISSN: 10406182     EISSN: None     Source Type: Journal    
DOI: 10.1016/j.quaint.2011.05.005     Document Type: Article

References (95)

1. Alexandrovics S.W. Molluscan assemblages from a loess profile at Odonow (Malopolska Upland). Biuletyn Prygla 1986, 31:7-15.
2. Ant H. Faunistische, ökologische und tiergeographische Untersuchungen zur Verbreitung der Landschnecken in Nordwestdeutschland. Abhandlungen des Landesmuseums für Naturkunde Münster 1963, 25:125.
3. Bába K. A Szatmár-Beregi sík szárazföldi csigái és a környezetükre levonható következtetések. Acta Academiae Paedagogienis, Szeged. Series Biologica-Geographica 1983, 12:27-41.
4. Bába K. Magyarország szárazföldi csigáinak állatföldrajzi besorolásához felhasznált faj-area térképek. II. Folia Musei Historico-Naturalis Musei Matraensis 1986, 11:49-69.
5. Bajnóczi B., Tóth M., Horváth E. Signs of pedogenesis in a loess-soil sequence: example of the Basaharc Double Paleosol (Basaharc, Hungary). Geophysical Research Abstracts 2006, 8:2-7.
6. Bennett K.D. PSIMPOLL - a quickBASIC program that generates PostScript page description files of pollen diagrams. INQUA Commission for the study of the Holocene: working group on data handling methods. Newsletter 1992, 8:11-12.
7. Birks H.J.B. Numerical zonation, comparison and correlation of Quaternary pollenstratigraphical data. Handbook of Holocene Palaeoecology and Palaeohydrology 1986, 743-774. J. Wiley and Sons, Chichester. B.E. Berglund (Ed.).
8. Bonan G.B. Soil temperature as an ecological factor in boreal forests. A Systems Analysis of the Global Boreal Forest 1992, 126-144. Cambridge University Press, London. H.H. Shugart, R. Leemans, G.B. Bonan (Eds.).
9. Boycott A.E. The habitats of land Mollusca in Britain. Journal of Animal Ecology 1934, 22:1-38.
10. Bradák B. Application of anisotropy of magnetic susceptibility (AMS) for the determination of paleo-wind directions and paleo-environment during the accumulation period of Bag Tephra, Hungary. Quaternary International 2009, 198:77-84.
11. Brunnacker K., Jánossy D., Krolopp E., Skoflek I., Urban B. Das jungpleistozanen profil von Sütt 6 (Westungarn). Eiszeitalter und Gegenwart 1980, 30:1-18.
12. Butrym J., Maruszczak H. Thermoluminescence chronology of younger and older loesses. Lithology and Paleostratigraphy of Loess and Paleosol 1984, 229-253. MTA Földrajzkutató Intézet, Budapest. M. Pécsi (Ed.).
13. Cameron R.A.D., Redfern M. British Land Snails 1976, Academic Press, London, 62.
14. Casagrande A. Die Aerometer-Methode zur Bestimmung der Kornverteilung von Böden und anderer Materialien 1934, Berlin p. 250.
15. Casagrande A. Classification and identification of soils. Proceedings of American Society of Civil Engineers 1947, 78:783-810.
16. Dean W.E. Determination of the carbonate and organic matter in calcareous sediments and sedimentary rocks by loss on ignitions: comparison with other methods. Journal of Sedimentary Petrology 1974, 44:242-248.
17. Ehrmann P. Weichtiere, Mollusca 1933, Tierwelt Mitteleuropas II. Quelle-Meyer, Leipzig, 264.
18. Evans J.G. Land Snails in Archaeology 1972, Seminar Press, London, 436.
19. Folk R.L., Ward W.C. Brazos River bar: study in the significance of grain size parameters. Journal of Sedimentary Petrology 1957, 27:3-27.
20. Frechen M., Horváth E., Gábris Gy Geochronology of Middle and Upper Pleistocene loess sections in Hungary. Quaternary Research 1997, 48:291-312.
21. Gábris Gy., Horváth E., Juvigné E. Pleistocene marker horizon in the Carpathian Basin loess: the Bag tephra. Quaternary Environment in Hungary 1991, 91-97. HAS Institute of Geography, Budapest. M. Pécsi, F. Schweitzer (Eds.).
22. Gábris G.y., Horváth E., Novothny Á, Újházy K. Environmental changes during the late and postglacial in Hungary. Physicogeographical Research in Hungary 2000, 47-62. Institute of Geography HAS, Budapest. KertészÁ, F. Schweitzer (Eds.).
23. Gyuricza, G.y., Pásztor, I., Vidó, Z., 1985. Jelentés az 1986-ban végzett módszertani munkáról. MÁFI Adattár, (report).
24. Hertelendi, E., 1990. Izotópanalitikai célú muszer- és módszerfejlesztések és azok alkalmazásának eredményei. CSc thesis, Budapest, p. 150.
25. Horváth E. Marker horizons in the loesses of the Carpathian Basin. Quaternary International 2001, 76-77:157-163.
26. Hum, L., 1998. Délkelet dunántúli lösz-paleotalaj sorozatok keletkezésének rekonstrukciója üledéktani, geokémiai és slénytani vizsgálatok alapján. unpublished PhD thesis, University of Szeged, Department of Geology and Paleontology, p. 180.
27. Hum L. Délkelet dunántúli lösz-paleotalaj sorozatok keletkezésének rekonstrukciója slénytani vizsgálatok alapján. Földtani Közlöny 2002, 131:233-251.
28. Inman D.L. Measures for describing the size distributions of sediments. Journal of Sedimentary Petrology 1952, 22:125-145.
29. Juvigné E., Horváth E., Gábris Gy La Téphra de Bag: une retombée volcanique a large dispersion dans le loess pleistocéne d'Europe centrale. Eiszeitalter und Gegenwart 1991, 41:107-118.
30. Kerney M.P., Cameron R.A.D., Jungbluth J.H. Die Landschnecken Nord- und Mitteleuropas. P. Parey 1983, Hamburg-Berlin, 384.
31. Klemm W. Die Verbeitung der rezenten Land-Gehuse-Schnecken in Österreich. Denkschriften der Österreichischen Akademie der Wissenschaften. Mathematical Modelling of Natural Phenomena 1974, 117:1-513.
32. Kormos T. Magyarországi új pleisztocén csigák. Földtani Közlöny 1909, 39:4-7.
33. Kriván P. A közép-európai pleisztocén éghajlati tagolódása. MÁFI Évkönyv 1955, 43:363-503.
34. Krolopp E. Mollusc fauna of the sedimentary formations of the Quaternary period, Hungary. Acta Geologica Hungarica 1965, 9:153-160.
35. Krolopp E. Quaternary malacology in Hungary. Földrajzi Közlemények 1973, 21:161-171.
36. Krolopp E. Absolute chronological data of the Quaternary sediments in Hungary. Földrajzi Közlemények 1977, 26:228-232.
37. Krolopp E. Negyedidszaki sztratotípusaink Mollusca-faunája. Sütt. Földtani Intézet Évi Jelentése 1980-ról 1981, 371-380.
38. Krolopp E. Biostratigraphic division of Hungarian Pleistocene formations according to their Mollusc fauna. Acta Geologica Hungarica 1983, 26:62-89.
39. Krolopp E., 1983b. A magyarországi pleisztocén képzdmények malakológiai tagolása. (Mollusc-based subdivision of Hungarian Pleistocene sequences) CSc thesis, Budapest, p. 160. (in Hungarian).
40. Krolopp E. Distribution of some Pleistocene Mollusc species in Hungary. Palaeogeography of Carpathian Regions 1988, 59-63. Geographical Research Institute Hungarian Academia Scientiarium, Budapest. M. Pécsi, L. Starkel (Eds.).
41. Krolopp E. Biostratigraphic division of Pleistocene formations in Hungary according to their mollusc fauna. Quaternay Malaco-stratigraphy in Hungary. Malacological Newsletter 1995, 1:17-78. Suppl. L. Fükh (Ed.).
42. Krolopp E. A Neostyriaca génusz a magyarországi pleisztocén képzdményekben. Malakológiai Tájékoztató 1995, 13:5-8.
43. Krolopp, E., 2004. Pleisztocén molluszka faunánk taxonómiai, faunisztikai, rétegtani és paleoökológiai értékelése. Academic doctoral thesis to the HAS, Budapest, p. 120.
44. Krolopp E., Sümegi P. A magyarországi löszök képzésének paleökológiai rekonstruckiója Mollusca fauna alapján. Fáciesanalitikai, paleobiogeokémiai és paleoökológiai kutatások 1992, 247-263. MTA Debreceni Akadémiai Bizottság, Debrecen. G. Ször (Ed.).
45. Krolopp E., Sümegi P. Palaeoecological reconstruction of the late Pleistocene, based on loess Malacofauna in Hungary. GeoJournal 1995, 36:213-222.
46. Liharev I.M., Rammel'meier E.S. Nazémnimi molluscami na CCCP 1962, Akadémia Nauka CCCP, Moszkva, 574.
47. Ložek V. Quartärmolluscen der Tschechoslowakei 1964, Rozpravy Ústredniho ústavu geologického 31, Praha, 374.
48. Manze U., Vogel J.C., Streit R., Brunnacker K. Isotopenuntersuchungen zum Kalkumsatz im Lösz. Geologische Rundschau 1974, 63:885-897.
49. Meier T. The pre-Weichselian nonmarine molluscan fauna from Maastricht-Belvédere (Southern Limburg, the Netherlands). Mededelingen Rijks Geologische Dienst 1985, 39:75-103.
50. Molnár A., Sümegi P. Classification and ordination methods in the division of the Pleistocene malacological zones of Debrecen. I. profile. Soosiana 1990, 18:11-16.
51. Molnár A., Sümegi P. Klasszifikációs és ordinációs módszerek pleisztocén malakológiai zónák lehatárolásához. Fáciesanalitikai, paleobiogeokémiai és paleoökológiai kutatások 1992, 37-41. MTA Debreceni Akadémiai Bizottság, Debrecen. G. Ször (Ed.).
52. Molnár B., Krolopp E. Latest Pleistocene geohistory of the Bácska Loess Area. Acta Minereologica et Petrographica, Szeged 1978, 23:245-264.
53. Molnár B., Geiger J. Homogénnek látszó rétegsorok tagolási lehetsége szedimentológiai, lénytani és matematikai módszerek kombinált alkalmazásával. Földtani Közlöny 1981, 111:238-250.
54. Molnár B., Geiger J. Possibility for subdividing apparently homogeneous depositional sequences by combined use of sedimentological, palaeontological and mathematical method. GeoJournal 1995, 36:169-177.
55. Novothny Á, Frechen M., Horváth E., Bradák B., Oches E.A., McCoy W.D., Stevens T. Luminescence and amino acid racemization chronology of the loess-paleosol sequence at Sütt Hungary. Quaternary International 2009, 198:62-76.
56. Novothny Á, Frechen M., Horváth E., Wacha L., Rolf C. Investigating the penultimate and last glacial cycles of the Sütt loess section (Hungary), using luminescence dating, high-resolution grain-size and magnetic susceptibility data. Quaternary International 2011, 234:75-85.
57. Oches E.A., McCoy W.D. Aminostratigraphic evaluation of conflicting age estimates for the Young loess of Hungary. Quaternary Research 1995, 44:160-170.
58. Pécsi M. A basaharci löszfeltárás. Földrajzi Közlemények 1965, 13:346-351.
59. Pécsi M. A löszfeltárások üledékeinek genetikai osztályozása a Kárpát-medencében. Földrajzi Értesít 1967, 16:1-19.
60. Pécsi M. A légköri és kozmikus hatások a felszíndomborzat alakulásában. MTA Föld és Bányászati Osztály Tudományos Közleményei 1970, 3:181-194.
61. Pécsi M. Lithostratigraphical subdivision of the loess sequences in Hungary. Földrajzi Közlemények 1975, 23:228-239.
62. Pécsi M. A hazai és az európai löszképzdmények paleogeográfiai kutatása és összehasonlítása. Geonómia és Bányászat. MTA X. Osztályának Tudományos Közleményei 1977, 10:183-221.
63. Pécsi M. Negyedkor és löszkutatás 1993, Akadémiai Kiadó., Budapest, 375.
64. Pécsi M., Szebényi E., Pevzner M.A. Upper Pleistocene Litho- and Chronostratigraphical type profile from the exposure at Mende. Acta Geologica Hungarica 1979, 22:371-389.
65. Pécsi M., Hahn G. Paleosol stratotypes in the Upper Pleistocene loess at Basaharc, Hungary. Catena Supplement 1987, 9:95-102.
66. Podani J. Néhány klasszifikációs és ordinációs eljárás alkalmazása a malakofaunisztikai és cönológiai adatok feldolgozásában. I. Állattani Közlemények 1978, 65:103-113.
67. Podani J. Néhány klasszifikációs és ordinációs eljárás alkalmazása a malakofaunisztikai és cönológiai adatok feldolgozásában. II. Állattani Közlemények 1979, 66:85-97.
68. Rousseau D.D. Biogeography of the Pleistocene pleniglacial malacofaunas in Europe. Stratigraphic and climatic implications. Palaeogeography, Palaeoclimatology, Palaeoecology 1990, 80:7-23.
69. Rousseau D.D., Limondin N., Puissegur J.J. Paleomalacological proxy data for European Holocene climates. Evaluation of Climate Proxy Data in Relation to the European Holocene, Paleoklimaforschung 1991, 6:175-189. B. Frenzel (Ed.).
70. Rousseau D.D., Puissegur J.J., Lecolle F. West European mollusc assemblages of isotopic stage 11 (Middle Pleistocene): climatic implications. Palaeogeography, Palaeoclimatology, Palaeoecology 1992, 92:15-29.
71. Ruszkiczay-Rüdiger Z.S., Dunai T.J., Bada G., Fodor L., Horváth E. Middle to late Pleistocene uplift rate of the Hungarian Mountain Range at the Danube Bend (Pannonian Basin) using in situ produced 3He. Tectonophysics 2005, 410:173-187.
72. Ruszkiczay-Rüdiger Z.S., Fodor L., Horváth E., Telbisz T. Discrimination of fluvial, eolian and neotectonic features in a low hilly landscape, a DEM-based morphotectonic analysis in the Central Pannonian Basin, Hungary. Geomorphology 2009, 104:203-217.
73. Sümegi P. A lakiteleki télglagyári szelvény quartermalakológiai vizsgálata. Malakológiai Tájékoztató 1988, 8:5-9.
74. Sümegi, P., 1989. A Hajdúság fels-pleisztocén fejldéstörténete finomrétegtani (lénytani, szedimentológiai, geokémiai) vizsgálatok alapján. university doctoral thesis, Kossuth University, Debrecen, p. 96.
75. Sümegi P. Jelentés az 1991-ben a basaharci löszfeltáráson elvégzett kvartermalakológiai kutatásokról 1991, MTA Földrajz Kutató Intézet, Budapest, 1-24.
76. Sümegi P. Az utolsó 30.000 év éghajlati változásainak rekonstrukciója slénytani adatok alapján a Kárpát-medence centrális részén. Berényi Dénes professzor születésének 95. évfordulója tiszteletére rendezett tudományos emlékülés eldásai 1996, MTA Debreceni Területi Bizottsága, 244-258.
77. Sümegi P. Loess and Upper Paleolithic Environment in Hungary 2005, Aurea Publishers, Nagykovácsi, 312.
78. Sümegi P., Krolopp E. A magyarországi Würm korú löszök képzdésének paleoökológiai rekonstrukciója Mollusca fauna alapján. Földtani Közlöny 1996, 124:125-148.
79. Sümegi P., Krolopp E. Quartermalacological analysis for modeling the Upper Weichselian Paleoenvironmental Changes in the Carpathian Basin. Quatenary International 2002, 91:53-63.
80. Sümegi P., Krolopp E. A basaharci téglagyári löszfeltárás mollusca faunája. Malakológiai Tájékoztató 2006, 24:15-30.
81. Sümegi P., Rudner E., Beszeda I. Stratigraphical and paleoecological investigation of the fossil soil comprising Upper Paleolithic tools at Bodrogkeresztúr-Henye. Bodrogkeresztúr-Henye (NE Hungary): Upper Paleolithic Site 2000, 217-220. Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest. V. T. Dobosi (Ed.).
82. Sümegi P., Krolopp E., Rudner E. Negyedidszak végi skörnyezeti változások a Kárpát-medencében térben és idben. Földtani Közlöny 2002, 132:5-22.
83. Sümegi P., Juhász I., Bodor E., Hunyadfalvi Z., Molnár S., Herbich K., Tímár G. A Balaton déli partjának paleoökológiai vizsgálata. MUMOSZ III. Konferencia Kiadványa 2004, 25-34.
84. Sümegi P., Molnár M., Svingor É, Szántó Zs., Hum L., Gulyás S. The results of radiocarbon analysis of Upper Weichselian loess sequences from Hungary. Radiocarbon 2007, 49(2):1023-1030.
85. Soós L. A Kárpát-medence Mollusca faunája 1943, Akadémiai Kiadó, Budapest, 478.
86. Soós L. Puhatestuek. Fauna Hungariae. 19.1 1955-1959, Akadémiai Kiadó, Budapest, pp. 1-32. 19.2. pp. 1-80. 19.3. pp. 1-158. A. Székessy (Ed.).
87. Southwood T.R.E. Ecological Methods with Particular Reference to the Study of Insect Populations 1978, Chapman and Hall, London, 734.
88. Sparks B.W. The ecological interpretation of Quaternary non-marine Mollusca. Proceedings of the Linnean Society of London 1961, 172:71-80.
89. Ször Gy Fáciesanalitikai, paleobiogeokémiai és paleoökológiai kutatások 1992, MTA Debreceni Akadémiai Bizottság, Debrecen, 263.
90. Szabolcs I. A genetikus üzemi talajtérképezés módszerkönyve 1966, Országos Mezgazdasági Minségvizsgáló Intézet Kiadványa, Budapest, 428.
91. Szanyi J., Braun M. Kémiai elemek viselkedésének vizsgálata lápokban félvariogramok segítségével. A IV. Geomatematikai Ankét eldásai 1995, 77-83. MFT Kiadványa, Szeged. G. Bárdossy (Ed.).
92. Tóthmérész B. NuCoSA 1.0: Number Cruncher for Community studies and other ecological Applications. Abstracta Botanica 1993, 7:283-287.
93. Wintle A.G., Packmann S.C. Thermoluminescence ages for three sections in Hungary. Quaternary Science Reviews 1988, 7:315-320.
94. Zöller L., Wagner G.A. Thermoluminescene dating of loess: recent developments. Quaternary International 1990, 7-8:119-128.
95. Zöller L., Oches E.A., McCoy W.D. Towards a revised chronostratigraphy of loess in Austria with respect to key sections in the Czech Republic and Hungary. Quaternary Science Reviews 1994, 13:465-472.