Vegetation and climate reconstruction of Sarmatian (Middle Miocene) sites from NE and W Hungary

Acta Universitatis Carolinae, Geologica

Volumn 46, Issue 4, 2002, Pages 75-84

  Erdei, B ^a   Hir J ^b  

^a DEPARTMENT OF ZOOLOGY   (Hungary)

^b Museum of Nográd County   (Hungary)

Author keywords

[No Author keywords available]

Indexed keywords

FOSSIL RECORD; MIOCENE; PALEOCLIMATE; PALEOTEMPERATURE; PRECIPITATION (CLIMATOLOGY); VEGETATION HISTORY;

CENTRAL EUROPE; EASTERN HEMISPHERE; EURASIA; EUROPE; HUNGARY; WORLD;

EID: 8844267045     PISSN: 00017132     EISSN: None     Source Type: Journal    
DOI: None     Document Type: Article

References (38)

1. Andreánszky G., 1959: Die Flora der Sarmatischen Stufe in Ungarn. Akadémia Kiadó, Budapest, 360 pp.
2. Balogh K., Rónay A., 1965: Magyarázó Magyarország 200 000-es fóldtani sorozatához. L-34-III. Eger. (Explanatory to the geological map of Hungary, series 200 000. L-34-III. Eger.) Geological Institute of Hungary, Budapest, 173 pp.
3. Balogh K., Pécskay Z., Széky-Fux V., Gyarmati P., 1983: Chronology of Miocene volcanism in North-East Hungary. Annuaire de l'Institute de Geologie et de Geophysique 61: 149-158.
4. Boulter M. C., Hubbard R.N.L.B., Kvaček Z., 1993: A comparison of intuitive and objective interpretations of Miocene plant assemblages from North Bohemia. Palaeogeography, Palaeoclimatology, Palaeoecology 101: 81-96.
5. Bruch A., Erdei B., 2002: A palaeoclimate reconstruction of the Hungarian late Middle Miocene (Sarmatian) based macro-and microflora remains. In progress.
6. Bůžek C., Dvořák Z., Kvaček Z., Prokš M., 1992: Tertiary vegetation and depositional environments of the "Bilina delta" in the North-Bohemian brown-coal basin. Časopis pro mineralogii a geologii 37(2): 117-134.
7. Csontos L., 1995: Tertiary tectonic evolution of the Intra-Carpathian area: a review. Acta Vulcanologica 7(2): 1-13.
8. Erdei B., 1995: The Sarmatian flora from Erdobénye-Ligetmajor, NE Hungary. Annls hist.-nat. Mus. natn. hung. 87: 11-33.
9. Erdei B., Kvaček Z., 1997: A newly recovered collection of the early Miocene flora of Kymi (Greece) previously misinterpreted as the Upper Miocene flora of Tállya (NE Hungary). Annls. hist.-nat. Mus. natn. hung. 89: 5-10.
10. Erdei B., Lesiak M., 1999-2000: A study of dispersed cuticles, fossil seeds and cones from Sarmatian (Upper Miocene) deposits of Sopron-Piusz puszta (W Hungary). Studia Botanica 30-31: 5-26.
11. Ettingshausen C., 1853: Beitrag zur Kenntniss der fossilen Flora von Tokay. Sitzber. Akad. Wiss. Wien. math. nat. Cl. 11: 1-40.
12. Givulescu R., 1997: Istoria pǎdurilor fosile din Terťiarul Transilvaniei, Banatului, Crişanei şi Maramureş ului. (The History of the Tertiary Fossil Forests from Transylvania, Banat, Crilana and Maramureş (Romania).) Editura Carpatica, Cluj-Napoca, 172 pp.
13. Gyarmati R, Zelenka T., 1968:Magyarázó a Tokaji-hegység földtani térképéhez. 25000-es sorozat. Tállya. (Explanatory to the geological map of the Tokaj Mountains. 25000- series. Tállya.) M. Áll. Földt. Int. (Hungarian Geological Institute), Budapest, 50 pp.
14. Hably L., 1992: Early and Late Miocene floras from the Iharos-beré ny-I and Tiszapalkonya-I boreholes. Fragmenta Min. et Pal. 15: 7-40.
15. Hably L., Kovar-Eder J., 1996: A representative leaf assemblage of the Pannonian Lake from Dozmat near Szombathely (Western Hungary), Upper Pannonian, Upper Miocene, in: Dudich E., Lobitzer H. (eds.), Advances in Austrian - Hungarian Joint Geological Research, pp. 69-81.
16. Hably L., Kvaček Z., 1997: Early Pliocene plant megafossils from the volcanic area in W Hungary, in: Hably L. (ed.), Early Pliocene volcanic environment flora and fauna from Transdanubia, W Hungary. Studia Naturalia 10: 5-152.
17. Hajós M., 1987: Correlation of Neogene Diatomaceous earth deposits in Hungary. Proceedings of the 8th RCMNS Congress, Ann. Inst. Geol. Publ. Hung. 70: 141-147.
18. Hámor G., 1997: A Pannon-medence neogén fejlodé störténeti, osföldrajzi és fáciesmodellje, litosztratigráfiai egységekkel. Magyarország Fö ldtani Atlasza, 19. (The palaeogeographical and facies modell with lithostratigraphical units of the Neogene of the Pannonian basin. Geological Atlas of Hungary.) Geological Institute of Hungary, Budapest.
19. Hámor G., 2001: A Kárpát-medence miocóin osföldrajzi. Magyarázó a Kárph́ ed-medence miocóin osföldrajzi és fá ciestérképéhez. 1:3 000. (The Miocene palaeogeography of the Carpathian basin. Explanatory to the palaeogeographical and facies map of the Miocene of the Carpathian basin.) Geological Institute of Hungary, Budapest, 67 pp.
20. Hámor G., Bérczi I., 1986: Neogene history of the central Paratethys. Giornale di Geologia Ser. 3. 48(1-2): 323-342.
21. Hír J., 2002: Anomalomys maradványok FelsOedá rkányból. (Anomalomys findings from Felsoedá rkány). Folia Historico Naturalia Musei Matraensis 26 (in press).
22. Hír J., Kókay J., Mészáros L., Venczel M., 2001a: Elozetes beszámoló a felsotárkányi "Güdör-kert" osgerinces lelohely ú ravizsgálatáról. (Preliminary report on the reinvestigation of the vertebrate fossil site at Felsotárká ny, "GÜdör-kert".) 4th Hungarian Palaeontological Meeting, 4-5 May, Pécsvárad, Hungary, Abstr. p. 20.
23. Hír J., Kókay J., Venczel M., Gál E., Kessler E. 2001b. Elozetes beszámoló a felsotárkányi "GÜdör-kert" oslénytani lelohelykomplex újravizsgáilatáról. (Preliminary report on the reinvestigation of the palaeontological locality - complex " GÜdör-kert" at Felsotárkány, Northern Hungary.) Folia Historico Naturalia Musei Matraensis 25: 41-64.
24. Kováts Gy., 1856a: Fossile Flora von Erdobénye. Arb. Geol. Ges. Ungarn 1: 1-37.
25. Kováts Gy., 1856b: Fossile Flora von Tállya. Arb. Geol. Ges. Ungarn 1: 39-52.
26. Kretzói M., 1982: Fontosabb szórványleletek a MÁFI gerincesgyujteményében. (Wichtigere Streufunde aus der Wirbeltierpaläontologischen Sammlung der Ungarischen Geologischen Anstalt.) M. Áll. Földt. Int. Évi Jel. 1980-ról (Annual Report of the Hungarian Geological Institute), 1980: 385-394.
27. Kvácek Z., 1989: The fossil Tetraclinis Mast. (Cupressaceae). Časopis Národního Muzea v Praze 155: 45-54.
28. Kvaček Z., Erdei B., 2001: Putative proteaceous elements of the Lomatites-type reinterpreted as new Berberis of the European Tertiary. Plant Systematics and Evolution 226(1-2): 1-9.
29. Mátyás E., Veto I., 1965: Az erdobényei felso-szarmata limnikus medence összefoglaló földtani jelentése és készletszámítása. (A general geological report of the upper Sarmatian limnic basin of Erdobénye.) Országoa Érc-és Á sványbányászati V. (National Mining Company), Manuscript.
30. Mosbrugger V., Utescher T., 1997: The coexistence approach - a method for quantitative reconstructions of Tertiary terrestrial palaeoclimate data using plant fossils. Palaeogeography, Palaeoclimatology, Palaeoecology 134: 61-86.
31. Papp A., Marinescu E, Seneš J., 1974: M5 Sarmatien (sensu E. Suess, 1866). Die Sarmatische Schichtengruppe und ihr Stratotypus, in: Brestenská E. (ed.), Chronostratigraphie und Neostratotypen. Miozän der Zentralen Paratethys. Bd. IV. VEDA, Verlag der Slowakischen Akademie der Wissenschaften, Bratislava, Slowakia, 707 pp.
32. Pentelényi L., 1968: Magyarázó a Tokaji-hegység földtani térképéhez. 25000-es sorozat. Erdobénye. (Explanatory to the geological map of the Tokaj Mountains. 25000- series.) M. Áll. Földt. Int. (Hungarian Geological Institute), Budapest, 52 pp.
33. Ravasz Cs., 1987: Neogene volcanism in Hungary. Ann. Inst. Geol. Publ. Hung. 70: 275-279.
34. Rosta É., 1993: Gilbert-type delta in the Sarmatian-Pannonian sediments, Sopron, NW-Hungary. Földtani Közlöny (Bulletin of the Hungarian Geological Society) 123(2): 167-193.
35. Stur D., 1867: Beiträge zur Kenntniss der Flora der Sü sswasserquarze der Congerien- und Cerithien-Schichten im Wiener und Ungarischen Becken. Jahrb. Geol. Landesanst. 17: 77-208.
36. Sümeghy J., 1924: Felsotárkány környé kének harmadkori faunája (The Tertiary fauna in the environs of Felsotárkány). Földtani K6zl6ny (Bulletin of the Hungarian Geological Society) 53: 97-99.
37. Széky-Fux V., Balogh K., Szakál S., 1980: The age and duration of intermediate and basic volcanism in the Tokaj Mountains, North-East Hungary, with respect to K/Ar datings. ATOMKI KözL (Bulletin of ATOMKI) 22: 191-200.
38. Unger F., 1870: Die fossile Flora von Szántó in Ungarn. Denkschr. K. Akad. Wiss. math. naturw. Cl. 30: 1-20.