The uses of Betula pendula Roth among Hungarian Csángós and Székelys in Transylvania, Romania

Acta Societatis Botanicorum Poloniae

Volumn 83, Issue 2, 2014, Pages 113-122

  Papp, Nóra ^a   Czégényi, Dóra ^b   Hegedus, Anita ^a   Morschhauser, Tamás ^a   Quave, Cassandra L ^c   Cianfaglione, Kevin ^d   Pieroni, Andrea ^e  

^a UNIVERSITY OF PÉCS   (Hungary)

^b BABE BOLYAI UNIVERSITY   (Romania)

^c EMORY UNIVERSITY   (United States)

^d UNIVERSITY OF CAMERINO   (Italy)

^e UNIVERSITY OF GASTRONOMIC SCIENCES   (Italy)

Author keywords

Birch sap; Ethnobotany; Medicinal plant; Silver birch; Traditional knowledge; Virics

Indexed keywords

EID: 84903964045     PISSN: 00016977     EISSN: 20839480     Source Type: Journal    
DOI: 10.5586/asbp.2014.011     Document Type: Article

References (85)

1. Tutin TG, Burges NA, Charter AO, Edmondson JR, Heywood VH, Moore DM, et al., editors. Flora Europaea. Cambridge: Cambridge University Press; 2010. (vol 1).
2. Szabó LG. Gyógynövény-ismereti tájékoztató. Baksa: Schmidt und Co.; 2005.
3. Alejano R, Martinez Montes E, Bengoa J. Betula pendula en la Sierra de las Villas. Ecologia. 1993;7:203-213.
4. Gencsi L, Vancsura R. Dendrológia. Budapest: Mezogazda; 1992.
5. Bock H. Kräuterbuch. Straßburg: 1539.
6. de Cles B, Bellomaria B, Berdini C, Pedrotti F, da Trieste F, de Cles M. Le ricette fitoterapeutiche del barone Bernardo de Cles. Camerino: Università di Camerino; 2000.
7. Cleene M, Lejeune MC. Compendium of symbolic and ritual plants in Europe: herbs. Ghent: Man & Culture; 2002. (vol 1).
8. Rácz J. Növénynevek enciklopédiája: az elnevezések eredete, a növények kultúrtö rténete és élettani hatása. Budapest: Tinta; 2010.
9. Plinius GS. Naturalis historia [reprint]. Budapest: Natura; 1987.
10. Sandor K. Nyelvrokonsag es hunhagyomany. Budapest: Typotex; 2011.
11. Péntek J, Szabó A. Ember és növé nyvilág: kalotaszeg növényzete és népi növényismerete. Bucharest: Kriterion; 1985.
12. Tarisznyás M. A gyüjtögeto gazdálkodás hagyományai Gyergyóban. In: Kós K, Faragó J, editors. Népismereti dolgozatok. Bucharest: Kriterion; 1978. p. 25-33.
13. European Pharmacopoeia. 7th ed. Strasbourg: Council of Europe; 2010.
14. Demirci B, Paper DH, Demirci F, Can Başer KH, Franz G. Essential oil of Betula pendula Roth. buds. Evid Based Complement Alternat Med. 2004;1(3):301-303. http://dx.doi.org/10.1093/ecam/neh041
15. Romanian Pharmacopoeia X. Bucharest: Medicalǎ 1993.
16. Borza A, Beldie A. Dicţionar etnobotanic. Bucharest: Editura Academiei Republicii Socialiste România; 1968.
17. Gazda K. Gyermekvilág Esztelneken: néprajzi monográfia. Bucharest: Kriterion; 1980.
18. Buturǎ V. Enciclopedie de etnobotanicǎ româ neascǎ. Bucharest: Editura Stiintificǎ si Enciclopedicǎ 1979.
19. Boris G. Gyógynövények népi használata a székelyföldi Lövétén [BSc thesis]. Pécs: Univeristy of Pécs; 2010.
20. Péntek J, Szabó TA. Egy háromszéki falu népi növényismerete. Ethnographia. 1976;87(1-2):203-225.
21. Szendrey Z. A növény-, állat-és ásványvilág a varázslatokban. Ethnographia. 1937;48(1):154-166.
22. Mayer JG, Saum K, Uehleke B. Kolostori gyógyászat. Budapest: Magyar Könyvklub; 2004.
23. Kallio H, Karppinen T, Holmbom B. Concentration of birch sap by reverse osmosis. J Food Sci. 1985;50(5):1330-1332. http://dx.doi.org/10.1111/j.1365- 2621.1985.tb10470.x
24. Kallio H, Rine S, Pangborn RM, Jennings W. Effect of heating on the headspace volatiles of Finnish birch syrup. Food Chem. 1987;24(4):287-299. http://dx.doi.org/10.1016/0308-8146(87)90104-X
25. Kallio H, Ahtonen S. Seasonal variations of the acids in birch sap. Food Chem. 1987;25(4):285-292. http://dx.doi.org/10.1016/0308-8146(87)90015-X
26. Melius P. Herbárium. Bucharest: Kriterion; 1979.
27. Gunda B. Tejoltó növények a Kárpátokban. Ethnographia. 1967;78:161-175.
28. Halászné ZK. Adatok a moldvai magyarok gyógynö vény-használatához. Gyógyszerészet. 1981;25:361-367.
29. Zillmann J. Népi gyógyászat Havadon. Néprajzi Látóhatár. 1997;1-2:124.
30. Keszeg V. A mezoségi Detrehemtelep népi gyógyászata. In: Népismereti dolgozatok. Bucharest: Kriterion; 1981. p. 97-117.
31. Györffy I. Viricselés a Székelyföldön. Ethnographia. 1937;48(2-3):205-220.
32. Kalašaityte L. Liaudies medicinos priemones. In: Velius N, editor. Gervečiai. Vilnius: Mintis; 1989. p. 204-219.
33. Brøndegaard VJ. Folk og flora: Dansk etnobotanik. Copenhagen: Rosenkilde og Bagger; 1978. (vol 1-2).
34. Rácz G, Füzi J, editors. Kovászna megye gyógynövényei. Sfântu Gheorghe: Directory of Agriculture, Food and Hydrography; 1973.
35. Gunda B. Nyírvíz (szócikk). In: Magyar Néprajzi Lexikon (N-Szé). Budapest: Akadémiai Kiadó; 1987. p. 62. (vol 4).
36. Kiss L. A nyírvíz. Földgömb. 1929;1:1-6.
37. Gunda B. Irodalmi szemle. Ethnographia. 1941;52(1):154-155.
38. Rab J, Tankó P, Tankó M. Népi növé nyismeret Gyimesbükkön. In: János VA, Károly K, József F, editors. Népismereti dolgozatok. Bucharest: Kriterion; 1981. p. 23-38.
39. Szebeni G. A csíki juhászat. Ethnographia. 1972;73(1):54-89.
40. Bartos T. Magyar szótár: egymást magyarázó szavak és fordulatok tára. Budapest: Corvina; 2002. (vol 1).
41. Rab J. Az etnogeobotanika mint történeti ökoló giai segédtudomány. In: Várkonyi RA, Kósa L, editors. Európa híres kertje. Budapest: Orpheusz; 1993. p. 223-257.
42. Babai D, Molnár Z. Népi növényzetismeret Gyimesben II.: Termohely-és élohelyismeret. Bot Közl. 2009;96(1-2):145-173.
43. Hammer K, Laghetti G, Pignone D, editors. Linguistic islands and plant genetic resources-the case of the Arbëreshë. Rome: Aracne; 2011.
44. Newing H. Conducting research in conservation: social science methods and practice. New York, NY: Routledge; 2011.
45. Kóczián G, Pintér I, Gál M, Szabó I, Szabó L. Etnobotanikai adatok Gyimesvölgyébol. Bot Közl. 1976;63(1):29-35.
46. Gub J. Adatok a Nagy-Homoród és a Nagy-Küküllo közötti terület népi növényismeretéhez. Néprajzi Látóhatár. 1993;1-2:95-110.
47. Gub J. Népi növényismeret a Nagy-Homoród mentén. In: Zsigmond G, editor. Növények a folklórban. Bucharest: A Magyar Köztársaság Kulturális Intézete; 2005. p. 148-162.
48. Szabó LG. Népi gyógynövény-ismeret Kalotaszegen és Gyimesvölgyében. Turán. 2002;5(4):39-52.
49. Vajkai A. Népi orvoslás a Borsavölgyében. Cluj Napoca: Erdélyi Tudományos Intézet; 1943.
50. Rab J. Újabb népgyógyászati adatok Gyimesbol. Gyógyszerészet. 1982;26:325-333.
51. Kukier R. Kaszubi bytowscy: zarys monografii etnograficznej. Gdynia: Wydawnictwo Morskie; 1968.
52. Paluch A. Świat roślin w tradycyjnych praktykach leczniczych wsi polskiej. WrocLaw: WrocLaw University Press; 1984.
53. Miklóssy VV. Festonövények a csíki háziiparban. In: Népismereti dolgozatok. Bucharest: Kriterion; 1978. p. 91-100.
54. Menković N, Šavikin K, Tasić S, Zdunić G, Stešević D, Milosavljević S, et al. Ethnobotanical study on traditional uses of wild medicinal plants in Prokletije Mountains (Montenegro). J Ethnopharmacol. 2011;133(1):97-107. http://dx.doi.org/10.1016/j.jep.2010.09. 008
55. Šarić-Kundalić B, Dobeš C, Klatte-Asselmeyer V, Saukel J. Ethnobotanical study on medicinal use of wild and cultivated plants in middle, south and west Bosnia and Herzegovina. J Ethnopharmacol. 2010;131(1):33-55. http://dx.doi.org/10.1016/j.jep.2010.05.061
56. Šarić-Kundalić B, Dobeš C, Klatte-Asselmeyer V, Saukel J. Ethnobotanical survey of traditionally used plants in human therapy of east, north and north-east Bosnia and Herzegovina. J Ethnopharmacol. 2011;133(3):1051-1076. http://dx.doi.org/10.1016/j.jep.2010.11.033
57. Mustafa B, Hajdari A, Krasniqi F, Hoxha E, Ademi H, Quave CL, et al. Medical ethnobotany of the Albanian Alps in Kosovo. J Ethnobiol Ethnomed. 2012;8(1):6. http://dx.doi.org/10.1186/1746-4269-8-6
58. Mustafa B, Hajdari A, Pajazita Q, Syla B, Quave CL, Pieroni A. An ethnobotanical survey of the Gollak region, Kosovo. Genet Resour Crop Evol. 2012;59(5):739-754. http://dx.doi.org/10.1007/s10722-011-9715-4
59. Csedo K, editor. Plantele medicinale şi condimentare din judeţul Harghita. Hargita megye gyógy-és füszernövényei. Târgu Mureş: Tipografia Tirgu Mures; 1980.
60. Rácz G, Rácz-Kotilla E, Laza A. Gyógynö vényismeret. Bucharest: Ceres; 1984.
61. Kóczián G, Pintér I, Szabó LG. Adatok a gyimesi csángók népi gyógyászatához. Gyógyszerészet. 1975;19:226-230.
62. Guarrera P. Usi e tradizioni della flora italiana: medicina popolare ed etnobotanica. Rome: Aracne; 2006.
63. Dieck AC. Die Birke (Betula L.) in der Volksmedizin Europas. Curare. 1985;3:85-94.
64. Zyryanova OA, Terazawa M, Koike T, Zyryanov VI. White birch trees as resource species of Russia: their distribution, ecophysiological features, multiple utilizations. Eurasian J Res. 2010;13:25-40.
65. Svanberg I, Sõukand R, Luczaj L, Kalle R, Zyryanova O, Dénes A, et al. Uses of tree saps in northern and eastern parts of Europe. Acta Soc Bot Pol. 2012;81(4):343-357. http://dx.doi.org/10.5586/asbp.2012.036
66. Cronquist AW. Illustrerad ordbok öfver näringsämnen och handelsartiklar. Stockholm: Hæggström; 1879.
67. Berg G. Nordskandinaviskt-nordeuropeiskt. Rig. 1933;16:118-139.
68. Berg G. Att tappa björklake. Gastron Kal. 1969:35-57.
69. Vuorela T. Suomensukuiset kansat. Helsinki: Suomalaisen Kirjallisuuden Seura; 1960.
70. Markus M. Ludova stravá. In: Mjartan J, editor. Banícka dedina Žakarovce. Bratislava: Vydavatelstvo Slovenskej Akadémie; 1956. p. 283-324.
71. Rebane H. Voolab kasemahl. Eesti Lood. 1977;4:223-228.
72. Toren MD. Russkaya narodnaya meditsina i psikhoterapiya. St. Petersburg: Litera; 1996.
73. Allen DE, Hatfield G. Medicinal plants in folk tradition: an ethnobotany of Britain & Ireland. Portland, OR: Timber Press; 2004.
74. Luczaj L. Archival data on wild food plants used in Poland in 1948. J Ethnobiol Ethnomed. 2008;4(1):4. http://dx.doi.org/10.1186/1746-4269-4-4
75. Fischerström J. Nya Swenska economiska dictionnairen. Eller Forsook til ett Allmänt och fullständigt lexicon i Swenska hushållningen och naturläran. Stockholm: Carl Stolpe; 1780. (vol 2).
76. Hupel AW. Topographische Nachrichten von Lief-und Ehstland: Nebst vollständigen Register über alle drey Bände. Riga: JF Hartknoch; 1777.
77. Hildebrand S. En holländsk beskicknings resa. Stockholm: Sune Hildegard; 1917.
78. Lange J. Løvetræer, in Kulturhistoriskt lexikon för nordisk medeltid. Malmö: Allhem; 1966. (vol 11).
79. Nedelcheva AM, Dogan Y, Guarrera P. Plants traditionally used to make brooms in several European countries. J Ethnobiol Ethnomed. 2007;3(1):20. http://dx.doi.org/10.1186/1746-4269-3-20
80. Hoffmann-Krayer E, Bächtold-Stäubli H. Handwörterbuch des deutschen Aberglauben. Berlin: Walter de Gruyter; 1927.
81. Feszt G, Rácz-Kotilla E, Fórika M, Pálffy B. A nyírfa tavaszi nedvének hatása vesekövekre "in vitro" és kísérletes nephrolithiasisban. Orvosi Szle. 1966;12(3):285-287.
82. Tita I, Mogosanu GD, Tita MG. Ethnobotanical inventory of medicinal plants from the south-west of Romania. Farmacia. 2009;57(82):141-156.
83. Pieroni A, Giusti ME, Quave CL. Cross-cultural ethnobiology in the Western Balkans: medical ethnobotany and ethnozoology among Albanians and Serbs in the Pešter plateau, Sandžak, south-western Serbia. Hum Ecol. 2011;39(3):333-349. http://dx.doi.org/10.1007/s10745-011-9401-3
84. Luczaj L. A relic of medieval folklore: Corpus Christi Octave herbal wreaths in Poland and their relationship with the local pharmacopoeia. J Ethnopharmacol. 2012;142(1):228-240. http://dx.doi.org/10.1016/j.jep.2012.04.049
85. Krylov GV, Stepanov EV. Zelenaya apteka Kuzbassa. 2nd ed. Kemerovo: Kemerovskoe knizhnoe izdatel'stvo; 1979.