Minerals and speleothems of the József-hegy cave (Budapest, Hungary)

International Journal of Speleology

Volumn 40, Issue 2, 2011, Pages 191-203

  Leél Ossy, Szabolcs ^a   Szanyi, Gyöngyvér ^b   Surányi, Gergely ^c  

^a EÖTVÖS LORÁND UNIVERSITY   (Hungary)

^b GEODETIC AND GEOPHYSICAL RESEARCH INSTITUTE   (Hungary)

^c INSTITUTE OF EXPERIMENTAL MEDICINE   (Hungary)

Author keywords

Budapest; Cave minerals; J zsef hegy cave; Thermal karst cave; U Th age

Indexed keywords

AGE DETERMINATION; CARBONATE GROUP; CAVE; HYDROTHERMAL DEPOSIT; MINERAL DEPOSIT; MINERALOGY; PRECIPITATION (CHEMISTRY); SPELEOTHEM; SULFATE GROUP; THERMOKARST; WATER LEVEL;

BUDAPEST; HUNGARY;

AGAVE LECHUGUILLA;

EID: 80053597944     PISSN: 03926672     EISSN: 1827806X     Source Type: Journal    
DOI: 10.5038/1827-806X.40.2.11     Document Type: Article

References (42)

1. Adamkó P. & Leél-Ossy SZ., 1986. Budapest új csodája: a József-hegyi-barlang. (New wonder of Budapest: the József-hegy Cave). Karszt és Barlang, 1984: 1-8.
2. Adamkó P., Dénes Gy. & Leél-Ossy SZ., 1992. Caves of Buda. Issue of the Council of Budapest, 47 p.
3. Bakalowicz M.J., Ford D.C., Miller T.E. & Palmer A.N., 1987. Thermal genesis of solution caves in the Black Hills, South Dakota. Bulletin of the Geological Society of America, 99: 729-738.
4. Báldi T., 1986. Mid-tertiary stratigraphy and paleographic evolution of Hungary. Akadémiai Kiadó, Budapest, 201 p.
5. Cser F. & Gádoros M., 1988. The role of aerosols in cave depositions. Košice: Proceedings of the International Symposium, on Phys., Chem., Hydrogeol. Karst: 25-34.
6. Dublyansky Y.V., 1995. Speleogenetic history of the Hungarian hydrothermal karst. Environmental Geology, 25: 24-35.
7. Dublyansky Y.V., 2000. Hydrothermal Speleogenesis in the Hungarian Karst. In: Klimchouk A.B., Ford D.C., Palmer A.N. & Dreybrodt W. (Eds.): Speleogenesis. Huntsville, Alabama, National Speleological Society, 298-303.
8. Fodor L., Leél-Ossy Sz. & Tari G., 1991. En-echelon fractures in a dextral shear zone. Tectonic heritage for a hydrothermal cave (Budapest, Hungary). Terra Nova, 4: 165-170.
9. Fodor L., Magyari Á., Fogarasi A. & Palotás K., 1994. Tercier szerkezetfejlo{double acute}dés és késo{double acute} paleogén üledékképzo{double acute}dés a Budai-hegységben (Tertiary tectonics and Late Palaeogene sedimentation in the Buda Hills, Hungary. A new interpretation of the Buda Line). Földtani Közlöny, 124(2): 129-305.
10. Ford D.C. & Takácsné Bolner K., 1992. Abszolút kormeghatározás és stabil izotóp vizsgálatok budai barlangi kalcitmintákon (Absolute age determination and stable isotope measurements on calcite samples from Buda Hills). Karszt és Barlang, 1991: 11-18.
11. Ford T.D., 1995. Some thoughts on hydrothermal caves. Cave and Karst Science, 22(3): 107-118.
12. Gatter I., 1984. A karbonátos ko{double acute}zetek érkitöltéseinek és a barlangok hévizes kiválásainak folyadékzárvány vizsgálata (The fuid inclusion measurement of veins of calcareous rocks and the hydrothermal precipitations of the caves). Karszt és Barlang, 1984(1): 9-18.
13. Ghergari L. & Onac B.P., 1995. The crystallogenesis of gypsum fowers. Cave and Karst Science 22: 119-122.
14. Haas J. (Ed.), 1993. Magyarország litosztratigráfai alapegységei (Basic lithostratigraphic units of Hungary). MÁFI, Budapest, 278 p.
15. Hill C.A., 1987. Geology of Carlsbad Cavern and other caves in the Guadalupe Mountains. New Mexico Bureau of Mines and Mineral Resources Memoires, 117, 150 p.
16. nd ed.). National Speleol. Soc., Huntsville, USA, 463 p.
17. Horusitzky H., 1939. Budapest jobb parti részének hidrogeológiája (Hydrogeology of the right side bank part of Budapest). Hidrológiai Közlöny, 18: 1-404.
18. Jakucs L., 1948. A hévforrásos barlangkeletkezés földtani és fzikai tényezo{double acute}i (Geological and physical factors of hydrothermal cave genesis). Hidrológiai Közlöny, 28: 53-58.
19. Jakucs L., 1994. A Budai-hegység hidrotermális karsztja (The hydrothermal karst of the Buda Hills). Földrajzi Értesíto{double acute}, 43(3-4): 235-246.
20. Jaskó S., 1936. A Pálvölgyi-rózsadombi barlangvidék (The Pálvölgy-Rózsadomb cave region). Természet-tudományi Közlöny, 68: 224-225.
21. Kessler H., 1957. Az örök éjszaka világában. (In the realm of everlasting night). Budapest, Kossuth, 179 p.
22. Kleb B., Sárváry I., Maucha L., Korpás L., Török Á. & Benkovics L., 1993. Ko{double acute}zettani, tagoltsági, ko{double acute}zetfzikai vizsgálatok, földtani reambuláció és pa-leokarszt elemzés. (Geological, petrophysical, tectonic and palaeokarst analyses and evaluation). Manuscript, Technical University of Budapest, 700 p.
23. Klimchouk A.B., Nasedkin V.M. & Cunningham K.I., 1995. Speleothems of aerosol origin. Bulletin of National Speleological Society, 57: 31-42.
24. Kovács J. & Müller P., 1980. A Budai hegyek hévizes tevékenységének kialakulása és nyomai. (Evolution and traces of thermal water activity in the Buda Mts.) Karszt és Barlang, 1980(2): 93-98.
25. Kozur H. & Mock R., 1991. New Middle Carnian and Rhaetian conodonts from Hungary and the Alps. Jahrbuch Geol. Bundesans, 134(2): 271-297.
26. Kraus S., 1991. A budai barlangok hévizes karbonát kiválásai. (Carbonate precipitations of thermal water origin of Buda caves). Karszt és Barlang, 1990(2): 91-96.
27. Leél-Ossy S., 1957. A Budai-hegység barlangjai (The caves of Buda Hills). Földrajzi Értesíto{double acute}, 6: 155- 167.
28. Leél-Ossy Sz., 2010. Mineralogy and speleology of the Szemlo{double acute}-hegy and Mátyás-hegy Caves with an introduction to the geology and speleology of the Rózsadomb area, Budapest, Hungary. Field guide for IMA 2010, 17 p.
29. Leél-Ossy Sz. & Surányi G., 2003. Peculiar hydro-thermal caves in Budapest, Hungary. Acta Geol. Hung., 46(4): 407-436.
30. Melim L.A., Northup D.E., Spilde M.N., Jones B., Boston P.J. & Bixby R.J., 2008. Reticulated fla-ments in cave pool speleothems: microbe or mineral? Journal of Cave and Karst Studies, 70(3): 135-141.
31. Müller P. & Sárváry I., 1977. Some aspects of development in Hungarian Speleology Theories during the last 10 years. Karszt és Barlang, Special Issue, 53-59.
32. Nádor A., 1992. Mineralogy and stable isotope geochemistry of spelean carbonates from hydrother-mal caves. Proceedings of Conference on the Karst and Cave Research, Jósvafo{double acute}, 1991: 23-29.
33. Nagy S., 2008. A Budai-hegység hidrotermás folyama-tainak szerepe a Bátori-barlang és a Ferenc-hegyi-barlang kialakulásában (The role of hydrothermal processes of Buda Hills in the genesis of Bátori Cave and Ferenc-hegy Cave). Manuscript, Eötvös University, Budapest, 110 p.
34. Palmer A.N., 2007. Cave geology. Dayton, Cave books, 454 p.
35. Panoš V., 1960. A Budai-hegység hévforrásos karsztja és különleges lerakódásai (The hydro-thermal karst of Buda Hills and its peculiar precipitations). Hidrológiai Közlöny, 5: 391-395.
36. Scheuer Gy. & Schweitzer F., 1988. A Gerecse és a Budai-hegység édesvízi mészko{double acute} összlete (The freshwater limestone beds of Gerecse and Buda Hills). Földrajzi Tanulmányok, 20: 129 p.
37. Self C.A. & Hill C., 2003. How speleothems grow: An introduction to the ontogeny of cave minerals. Journal of Cave and Karst Studies, 65(2): 130-151.
38. 230Th isotope ratio). PhD Thesis, Eötvös Loránd University, Budapest, 93 p.
39. Szanyi Gy., Bada G., Surányi G., Leél-Ossy Sz. & Varga ZS., 2009. Pleistocene uplift history of the Buda Hills (Hungary), using uranium-series dating of cave rafts. Földtani Közlöny, 139(4): 353-366.
40. Takácsné Bolner K., 1989. Regional and special genetic marks on the Pál-völgy cave, the largest cave of thermal water origin in Hungary. Proceedings 10th International Congress of Speleology, Budapest, 819-822.
41. Takácsné Bolner K. & Kraus S., 1989. Results of the research of caves with thermal water origin. Karszt és Barlang, Special Issue, 31-38.
42. Wein Gy., 1977. A Budai-hegység tektonikája. (Tectonics of the Buda Mts.) MÁFI, Spec. Publ. Budapest, 76 p.