Factors influencing corn responses to K fertilization, studied on the database of Hungarian long-term field experiments published between 1960 and 2000;Kukorica K-hatásokat befolyásoló tényezok vizsgálata az 1960 és 2000 között publikált hazai szabadföldi kísérletek adatbázisán

Novenytermeles

Volumn 54, Issue 5-6, 2005, Pages 447-465

  Csatho, Péter ^a,b  

^a INSTITUTE OF EXPERIMENTAL MEDICINE   (Hungary)

^b Research Institute for Soil Science and Agricultural Chemistry Hungarian Academy of Sciences   (Hungary)

Author keywords

Bray Mitscherlich function; Hyperbolic function; Relative yield; Soil AL K content; Yield surplus

Indexed keywords

EID: 33750316963     PISSN: 05468191     EISSN: None     Source Type: Journal    
DOI: None     Document Type: Review

References (153)

1. Antal E.: 1986. Éghajlatváltozás, aszály, mezogazdaság. MTA eloadás. Kézirat.
2. Antal, J.: 2000. Növénytermesztok zsebkönyve. Falugazdász Könyvek. Budapest, 398 p.
3. Árendás T.: 1993. Kukorica-oszi búza dikultura trágyázása erdomaradványos csernozjomon. Martonvásár, 1960-1992. Egyetemi doktori disszertá ció.
4. Árendás T.-Csathó P.: 1994. Azonos NPK-hatóanyagú̂ szerves- és mutrágyá zás hatása a talajtulajdonságok függvé nyében. Agrokémia és Talajtan 43: 399-407.
5. Árendás, T.-Csathó, P.: 2002. Comparison of the effect of equivalent nutrients given in the form of farmyard manure or fertilizers in Hungarian long-term field trials. Communications in Soil Science and Plant Analysi. 33: 2861-2878.
6. Aŕendás T.-Sarkadi J.-Molnár D.: 1998. Mutrágyahatások kukorica-oszi búza dikultúrá ban erdomaradványos csernozjom talajon. Növénytermelés 47: 45-57.
7. Árendás T-Sarkadi J.-Bónis P.: 2000. Mutrágyák hatása az oszi búza méret szerint frakcionált mennyiségére és néhány minoséi jellemzojére. Növénytermelés 49: 519-525.
8. Balla A.-né: 1960. A trágyázás hatása a kukorica termésére és tápláló anyag tartalmára. Agrokémia és Talajtan, 9: 307-322.
9. Balla A.-né: 1974. Trágyázási kutatások eredményei. 3. Szalma és kukoricaszár trágyázás 1957-1968 (szerk. Denke J.). 34 p.
10. Balla A.-né: 1980. Istállótrágyá zási és mutrágyázási kisérletek Martonvásáron 1958-1978-ban. Növénytermelés 29: 347-356.
11. Baranyai F.-Fekete A.-Kovács I.: 1987. A magyarországi talajtápanyag-vizsgálatok eredményei. Mezogazdasági Kiadó, Budapest.
12. Barber, A. S.: 1960. The influence of moisture and temperature on phosphorus and potassium availability. 7th Int. Congr. of Soil Sci. 2: 435-442. Madison, Wisc. USA.
13. Belák, S.-Horváth Gy.-né-Simon F.: 1968. A mutrágyák gazdaságos felhasználásának vizsgálata vetésforgó keretében. Talajtermékenység 3/2: 83-89.
14. Berényi D.: 1945. A kukorica termése és összefüggése az idojárással. Tiszántuli Mezogazd. Kamara, Debrecen. 212 p.
15. Beringer, H.-Nothdurft, F.: 1985. Effects of potassium on plant and cellular structures. In: Munson, R. D. (ed.), Potassium in agriculture. 351-368. ASA, CSSA, SSSA. Madison, Wisc. USA.
16. Berzsenyi-Janosits L.-Gonda B.-Nádudvari S.-Virágh I.: 1956. A kukorica termesztése. Mezogazdasági Kiadó, Budapest. 304 p.
17. Blaskó, L.-Zsigrai, Gy.: 1994. Sustainable land use and mineral fertilizers on meadow chernozem soil. Agrokémia és Talajtan 43: 344-356.
18. Blevins, D. G.: 1985. Role of potassium in protein metabolism in plants. In: Munson, R. D. (ed.), Potassium in agriculture. 413-424. ASA, CSSA, SSSA. Madison, Wisc. USA.
19. Bocz E. et al.: 1992. Szántóföldi növé nytermesztés. Mezogazda Kiadó, Budapest. 892 p.
20. Bray, R. H.: 1944. Soil-plant relations: I. The quantitative relation of exchangeable potassium to crop yields and to crop response to potash additions. Soil Sci. 58: 305-324.
21. Buzás I.-Loch J.-Mártonffy T.-Biezók Gy.: 1982. Az R-S oszi búza és kukorica kisérletek értékelo elemzése. MÉM NAK, Budapest. Kézirat.
22. Buzás I.-né-Karkalik A.-né-Tihanyi L.: 1988. A mutrágyázasi szaktanácsadás és a mutrágyázas gyakorlatának összehasonlítá sa az 1987. évi kukoricatermesztési adatok alapján. Hungagrochem '88. 183-189.
23. Csathó P.: 1986. A tápanyagellátottság hatása egy közepes szárszilárdságú kukorica hibrid szélvihar okozta megdolésére. A mezogazdaság kemizálása. NEVIKI-Keszthely. I. 190-196. p.
24. Csathó P.: 1992. K és P hatások kukoricában meszes esernozjom talajon. Agrokémia és Talajtan 41, 4: 241-260.
25. Csathó P.: 1994. A magyarországi talajok NPK mérlegei 1990-ben és 1991-ben. Szemle. Növé nytermelés 43: 551-561.
26. Csathó P.: 1997. Összefüggés a talaj K-ellátottsága és a kukorica, oszi búza és lucerna K-hatások között a hazai szabadföldi kisérletekben, 1960-1990. Agrokémia és Talajtan 46: 327-345.
27. Csathó, P.: 2002. The residual effect of K fertilization in a Hungarian corn monoculture long-term field trial, 1990-1999. Communications in Soil Science and Plant Analysis 33: 3105-3119.
28. Csathó P.: 2003a. Kukorica N-hatásokat befolyásolo tényezok vizsgálata az 1960 és 2000 között publikált hazai szabadföldi kisérletek adatbá zisán. Agrokémia és Talajtan 52: 169-184.
29. Csathó P.: 2003b. Kukorica P-hatásokat befolyasolo tényezok vizsgálata az 1960 és 2000 között publikált hazai szabadföldi kisérletek adatbá zisán. Agrokémia és Talajtan 52: 455-472.
30. Csathó, P.: 2005. Changes in fresh K equivalency of previous build-up K fertilization as a function of time in a Hungarian corn monoculture long-term field trial, 1990-2001. Communications in Soil Science and Plant Analysis 36: 295-308.
31. Csathó P.: 2005. Az oszi búza K-hatásokat befolyásolo tényezok vizsgálata az 1960 és 2000 között publikált hazai szabadföldi kisérletek adatbázisán. Növénytermelés 54, 3: 197-213.
32. Csathó, P.-Radimszky, L.: 2005. A magyar mezogazdaság környezetvédelmi és agronómiai megközelité su NPK tápelem-mérlege 1901 és 2000 között. Szemle. Agrokémia és Talajtan 54: 217-234.
33. Csathó P.-Radimszky L.: 2005a, (4.) Országos tápelemmérleg számitások. In: Kovács G. J.-Csathó P. (szerk.): A magyar mezogazdasag elemforgalma 1901 és 2003 között. Agronómiai és környezetvédelmi tanulságok. 89-112. MTA TAKI - FVM, Budapest.
34. Csathó P-Lásztity B.-Sarkadi J.: 1991. Az "évjárat" hatása a kukorica termésé re és terméselemeire P-mutrágyáási tartamkísérletben. Növénytermelés 40: 339-351.
35. Csathó P-Árendás, T.-Németh T.: 1998a. New, environmentally friendly fertiliser advisory system, based on the data set of the Hungarian long-term field trials set up between 1960 and 1995. Communications in Soil Science and Plant Analysis 29: 2161-2174.
36. Csathó, P.-Árendás, T.-Németh, T.: 1998b. New, environmentally friendly fertilizer recommendation system for Hungary. Bibliotheca Fragmenta Agronomica 3: 225-230.
37. Csathó P.-Árendás T.-Németh T.: 2003. Növénytáplálási stratégiák a modern, költség- és környezetkimélo földhasználat szolgálatában. In: Gaál Z.-Máté F.-Tóth, G. (szerk.): Földminosí tés és földhasználati információ a mezogazdaság versenyképességének javításáért. 213-218. Veszprémi Egyetem, Keszthely.
38. Cserháti S.: 1901. Általános és különleges növénytermelés. Czeh Sándor-féle Könyvnyomda, Magyar-Óvár.
39. Cserháti S.-Kosutány T.: 1887. A trágyá zás alapelvei. Orsz. Gazd. Egy. Könyvkiadó Váll. Budapest. 438 p.
40. Debreczeni B.: 1969. A mutrágyázas, az öntö zés és a talajtípus néhány összefüggése a kukoricatermesztésben. In: Kukoricatermesztési kisérletek 1965-1968. (Szerk.: I'só, I.) 423-432. Akadémiai Kiadó, Budapest.
41. Debreczeni B.: 1991. Szóbeli közlés.
42. Debreczeni B-Debreczeni B.-né (szerk.): 1994. Trágyá zási Kutatások 1960-1990. Akadémiai Kiadó, Budapest. 411 p.
43. Debreczeni B.-Dvoracsek M.: 1994. Szántóföldi tartamkísérletek különbözo NPK adagokkal, -arányokkal és mutrágyázási módokkal. In: Debreczeni B.-Debreczem K. (szerk.). Trágyázási Kutatások 1960-1990. 166-244. Akadémiai Kiadó, Budapest.
44. Denke J. (szerk.): 1974. Trágyázási kutatások eredményei. 2. Kukorica. MÉM-KATE. Budapest-Keszthely, 72 p.
45. Dorner B.: 1925. A kereskedelmi trágyák története, gyártáa és használata. 3. átd. bov. kiad. Atheneum, Budapest. 508 p.
46. Egner, H.-Riehm, H.-Domingo, W. R.: 1960. Untersuchungen über die chemische Bodenanalyse als Grundlage für die Beurteilung des Nahrstoffzustandes der Böden. II.K. Lantbr. Högsz. Ann. 26: 199-215.
47. Fekete B.: 1959. A hazai káliumtrágyázás kritikai elemzése. Agrártudomány 11, 8-9: 20-24.
48. Füleky Gy.: 1987. Potassium supply in typical soils of Hungary. Bull. Univ. Agric. Sci. Gödöllo, 1: 113-119.
49. Gericke, S.: 1949. Beziehung zwischen den Wachstumsfaktoren Wasser, Phosphorsaure und Kali. I. Zeitschr. Pflanzenern. Düng. Bodenk. 44, 89: 171-198.
50. Gericke, S.: 1950. Beziehung zwischen den Wachstumsfaktoren Wasser, Phosphorsaure und Kali. II. Zeitschr. Pflanzenern. Düng. Bodenk. 49, 94: 170-190.
51. Gyorffy B.: 1979. Fajta, növényszam és mutrágyahatás a kukoricatermesztésben. MTA Agrártud. Oszt. Közl. 38: 309-331.
52. Gyorffy B.-Berzsenyi Z.: 1994. Növénytermesztési tényezok hatása a kukorica termésére tartamkísérletben. In: Trágyázási Kisérletek, 1960-1990. (Szerk.: Debreczeni B.-Debreczeni K.). Akadémiai Kiadó, Budapest. 311-312.
53. Gyorffy B.-I'só, I.-Bölöni I.: 1965. Kukoricatermesztés. Mezogazdasági Kiadó, Budapest. 412 p.
54. Gyori D.-Palkovics M.-né-Nàdasyné Ihárosi E.: 1985. Rozsdabarna erdotalaj P-, K- és Ca-szolgáltató képességének vizsgálata EUF-módszerrel. Agrokémia és Talajtan 34: 387-396.
55. Gyulai K.: 1911. A tengeri mutrágyázásá ról. Magyar Gazdák Lapja 18: 353-354.
56. Hammer E.: 1977. Mutrágyázási kísé rletek kukorica monokultúrában Duna-Tisza közi homoktalajon. A mezogazdaság kemizálása. NEVIKI-KAE Ankét. 82-89. Veszprém-Keszthely.
57. Holló S.: 1993. A szerves- és mutrágyá zás hatásának összehasonlitása vetésforgó trágyázási kísé rletekben. Kandidátusi értekezés tézisei. GATE KI, Kompolt - TMB, Budapest.
58. Huber, S. C.: 1985. Role of potassium in photosynthesis and respiration. In: Munson, R. D. (ed.), Potassium in agriculture. 369-396. ASA, CSSA, SSSA. Madison, Wisc. USA.
59. Huber, D. M.-Arny, D.C.: 1985. Interactions of potassium with plant disease. In: Munson, R. D. (ed.), Potassium in agriculture. 467-488. ASA, CSSA, SSSA. Madison, Wisc. USA.
60. Izsáki Z.: 1988. Összefüggés a cukorrépa tápláltsági állapota, a termés mennyisége és minosége között növényanalízis alapján. Kandidátusi értekezés tézisei. Szarvas, 25 p.
61. Izsáki Z.-Iványi I.: 2002. Csernozjom réti talaj AL-oldható foszfor- és káliumtartalmának változása mutrágyázási tartamkí sérletben. Növénytermelés 51: 703-712.
62. Kádár I.: 1979. Földmuvelésünk nitrogen, foszfor és kálium mérlege. Agrokémia és Talajtan 28: 527-544.
63. Kádár I.: 1980. A kálium jelentosége földmuvelésünkben és egy csernozjom talaj termékenységében. Agrokémia és Talajtan 29: 577-594.
64. Kádár I.: 1987. Földmuvelésünk ásványi tápanyagforgalmáról. Növénytermelés 36: 517-526.
65. Kádár, I. 1989. A táblaszintu mutrá gyaigény becslésérol. XIX. Hungagrochem. Konf. NEVIKI-KAE. 19-23. Keszthely.
66. Kádár I.: 1992. A növénytáplá lás alapelvei és módszerei. MTA TAKI. A szerzo kiadása. AKAPRINT, Budapest. 398 p.
67. Kádár I.: 1993. A kálium-ellátás helyzete Magyarországon. MTA TAKI. Budapest. 112 p.
68. Kádár I.: 1998. Tápanyaggazdálkodásunk megitélése 1900-1995 között. Magkutatás, termesztés, kereskedelem. XII, 1: 26-28.
69. Kádár I.: 1999a. Kálium és jelentosége Magyarországon. IPI-MTA TAKI. Budapest. 32 p.
70. Kádár, I.: 1999b. Tápanyaggazdálkodás Magyarország homoktalajain. IPI-MTA TAKI. Budapest, 34 p.
71. Kádár, I.-Lásztity B.: 1979. A feltöltó foszfor és kálium mutrágyázás lehetoségének vizsgálata néhány magyarországi talajon. Agrokémia és Talajtan 28: 123-142.
72. Kádár, I.-Csathó P.-Sarkadi J.: 1989. A talaj PK ellátottsága és a PK-trágyázás hatékonysága közötti összefüggés meszes csernozjom talajon. MAE Talajtani Társasága Vá ndorgyulése. Szarvas, 1988. IX. 2-3. Agrokémia és Talajtan 38: 78-72.
73. Kádár, I.-Csathó P.-Sarkadi J.: 1991. Potassium fertilization in Hungary: Responses in maize and in other crops. Acta Agron. Hung. 40: 295-317.
74. Kadlicskó B.-Krisztián J.: 1977. N-P-K mütrá gyaadagolási kísérletck kukoricával és tavaszi árpával, erodált agyagbemosódásos barna erdotalajon. Növénytermelés 26: 315-322.
75. Kadlicskó B.-Krisztián J.-Holló S.: 1988. Kálium mutrágyázási kísérletek eredményei barna erdotalajon. Növénytermelés 37: 42-51
76. Keresztény B.: 1955. Törvényszeruségek a mutrágyahatásokban. Agrokémia és Talajtan 4: 365-384.
77. Keresztyén B.: 1958. A mutrágyahatás és a talaj könnyen oldható tápanyagtartalma, ill. termoképessége közötti összefüggés. Agrokémia és Talajtan 7: 127-140.
78. Kerpely K.: 1911. Adatok a tengeri mutrágyázá sához homoktalajon. Köztelek, 21. 803-804.
79. Kovács G. (szerk.): 1984. A magyarországi I. talajvizsgálati ciklus eredményeinek értékelé se. MÉM NAK Kiadv. Budapest.
80. Kozák M.: 1977. A káliummutrágyázás hatása a búza, kukorica és takarmányborsó termésére és tápanyagtartalmára. Agrokémia és Talajtan 26: 363-378.
81. Krámer M.: 1967. NPK-mutrágyahatások vizsgálata oszi búza monokultúrában. In: Trágyázási kisérletek 1955-1964. (Szerk.: Sarkadi J.) 179-191. Akadémiai Kiadó, Budapest.
82. Krámer M.: 1966. Martonvásári hibrid kukoricák termésének és tá panyagtartalmának alakulása a mutrágyázás hatására. In: In: Kukoricatermesztési kisérletek 1960-1964. (Szerk.: I'só I.) 166-179. Akadémiai Kiadó, Budapest.
83. Krámer M.-Pekáry K.: 1962. A mutrágyá zás hatasa a kukorica terméshozamára istálló trágyázott és nem istállótrágyá zott talajon. In: Kukoricatermesztési kisérletek 1958-1960. (Szerk.: I'só, I.) 125-130. Akadémiai Kiadó, Budapest.
84. Krámer M.-Latkovics-Gy.-né: 1971. Az oszi búza és a kukorica mutrágyázás hatásának vizsgálata tartamkísérletben (1960-67). II. A kisérleti eredmények értékelése másodfokú polinomokkal. Agrokémia és Talajtan 20: 303-322.
85. Krisztián J.-Holló S.: 1992. Periodikus foszfor mutrágyázás. Növénytermelés 41: 141-148.
86. Krisztián J.-Holló S.-Kadlicskó, B.: 1988. Periodikus kálium mutragyázás. Növé nytermelés 37: 259-266.
87. Láng, G.: 1954. Növénytermeléstan. Mezogazdasági Kiadó, Budapest.
88. Láng, G.: 1960. Istállótrágya gazdálkodás a vetésváltó fö ldmuvelési rendszerben. Keszthelyi Mg. Akad. Kiadv. Budapest.
89. Láng, G.: 1976. Szántóföldi növénytermesztés. Mezogazdasági Kiadó, Budapest. 408 p.
90. Láng, G.: 1978. Káliumtrágyâzâsi tartamkisérletek. Nemzetközi Mezogazdasági Szemle 4: 73-77.
91. Láng, G.-Németh I.: 1977. A kukorica mutrágyá zása barna erdotalajon. Növénytermelés. 26: 177-184.
92. Láng, G.-Németh I.: 1979. Kukorica mutrágyá zása pszeudoglejes barna erdotalajon. In: Kukoricatermesztési kisérletek 1968-1974. (Szerk.: Bajai J.) 301-09. Akadémiai Kiadó, Budapest.
93. Láng I.: 1963. A kálium körforgalma a talaj-növény rendszerben. Agrokémia és Talajtan 12: 175-188.
94. Lásztity B.: 1974. Adatok a kukorica mutrágyá zásához erosen meszes homoktalajon. Növé nytermelés 23: 351-355.
95. Lásztity B.: 1976. Különbözo ká liummutrágyák hatásának vizsgálata karbonátos homokon kukorica jelzonövénnyel. Agrokémia és Talajtan 25: 31-40.
96. 2O tartalmának alakulására karbonátos homokon. Növénytermelés 26: 185-190.
97. Lásztity B.: 1979. A kukorica nitrogén- és kálium trágyázása karbonátos Duna-Tisza közi homoktalajon. MTA Agrártud Oszt. Közl. 38: 123-142.
98. Lásztity B.: 1989. A kálium mutragyázás hatása a termésre karbonátos homoktalajon. Növénytermelés 38: 559-568.
99. Lásztity B.: 1991a. Az oszi árpa vízellá tása és a mutrágyázás. Agrokémia és Talajtan 40: 97-108.
100. Lásztity B.: 1991b. A feltöltö adagú foszfor- és kálium-mutrágyázás utóhatá sának vizsgálata karbonátos, gyengén humuszos homoktalajon. Agrokémia és Talajtan 40: 419-430.
101. Lásztity B.-Kádár I.: 1985. A mutrágyá zás hatása a külszini szénfejtéses hányóföld termékenységére. Növénytermelés 34: 39-45.
102. Lásztity B.-Csathó P.: 1994. A tartós NPK mutrágyázás hatások vizsgálata búza-kukorica dikulturában. Növénytermelés 43: 157-167.
103. Lásztity B.-Csathó P.: 1995. NPK- mutrágyázás hatásának vizsgálata tartamkisérletben mezoföldi csernozjom talajon. Agrokémia és Talajtan 44: 47-60.
104. Lásztity B.-Biczók Gy.-Elek É.-Ruda M.: 1985. A mutrágyázás hatása a kukorica fejlodé sére és tápanyag forgalmára. Agrokémia és Talajtan 34: 137-160.
105. Latkovics Gy.-né: 1963. A kukorica trágyázása és tápanyagfelvétele. MTA Agrártud. Oszt. Közl. 12: 423-429.
106. Latkovics Gy.-né: 1967. NPK-mutrágyahatások vizsgálata kukorica monokultúrában.: Trágyá zási kísérletek 1955-1964. (Szerk.: Sarkadi J.) 192-207. Akadémiai Kiadó, Budapest.
107. Latkovics Gy.-né: 1979. Az N-, P-, K- mutrágya hatásának vizsgálata kukorica momokultúrában. In: Kukoricatermesztési kisérletek 1968-1974. (Szerk.: Bajai J.) 261-269. Akadémiai Kiadó, Budapest.
108. Latkovics Gy.-né-Krámer M.: 1968. Az oszi búza és a kukorica mutrágyázás hatásának vizsgálata tartamkisérletekben. (1960-67). I. Szemtermé seredmények. Agrokémia és Talajtan 17: 189-200.
109. Liebhardt, W. C.-Murdock, J. I.: 1965. Effect of potassium on morphology and lodging of corn. Agron. J. 57: 325-328.
110. Loch J.: 1983. Agrokémia. In: Loch J.-Nostíczius Á.: Alkalmazott kémia. 5-200. Mezögazdasági Kiadó, Budapest.
111. Marquardt, D. W.: 1963. An algorithm for least-squares estimation of nonlinear parameters. SIAM J. Appl. Math. 11: 431-441.
112. Márton L.: 2002. Az évhatás elemzése az északkelet-magyarországi, nyirlugosi mutrágyá zási tartamkísérletben. A természetes csapadék és a tápanyagellátottság hatása a burgonya (Solatium tuberosum L.) termésére. Növénytermelés 51: 71-87.
113. Maul F.: 1967. Kukorica mutrágyázási kisérlet eredménye Mátra-Bükk-aljai csernozjom barna erdotalajon. In: Trágyázási kísérletek 1955-1964. (Szerk.: Sarkadi J.) 208-218. Akadémiai Kiadó, Budapest.
114. McClean, E. O.-Watson, M. E.: 1985. Soil measurements of plant-available potassium. In: Munson, R. D. (ed.), Potassium in agriculture. 277-308. ASA, CSSA, SSSA. Madison, Wisc. USA.
115. Menyhért Z. (szerk.): 1985. A kukoricatermesztés kézikönyve. Mezogazdasági Kiadó, Budapest. 560 p.
116. th International Conference on Precision Agriculture, July 25-28, 2004, Minneapolis, Minnesota, USA; Conference Abstracts, p. 96.
117. Milosevic, R.-Manojlovics, S.-Jankulovski, Z.-Obradovic, S.-Popin, J.: 1989. Optimalizatton of fertilization of sugar beet, grown on the Pannonian chernozem and chernozem-like soils. IFVC Novi Sad, Yugoslavia.
118. Mutrágyázási irányelvek és üzemi számitási módszer: 1979. MÉM NAK, Budapest.
119. Nagy J.: 1995. A mutrágyázás hatásának értékelése a kukorica (Zea mays L.) termésé re eltéro évjáratokban. Növénytermelés 44: 493-506.
120. Nagy J.-Huzsvai L.: 1995. Az évjárat hatás értékelése a kukorica (Zea mays L.) termésé re. Növénytermelés 44: 383-391.
121. Németh I.: 1975. Trágyázás hatása a különféle burgonyafajták hozamának és beltartalmának alakulására. III. Trágyá zás és csapadék hatása a különféle burgonyafajták tövenkénti gumószámának alakulására, annak összefüggése a terméssel. Növénytermelés 24: 227-234.
122. Németh I.: 1991. Szerves- és mutrágyá zás hatása a talaj termékenységére. XXXIII. Georgikon Napok. Keszthely. 106-109.
123. Németh I.: 1999. A precíziós trágyá zás alkalmazhatóságának feltételei. III. Nemz. Tud. Szem., Debrecen. 121-135.
124. Németh I.-Buzás I.: 1991a. Nitrogéntrá gyázási tartamkísérletek humuszos homok- és mészlepedékes csernozjom talajon. Agrokémia és Talajta. 40: 399-408.
125. Németh I.-Buzás I.: 1991b. Kalibrációs N-trágyázási kisérlet oszi káposztarepce jelzonövénnyel. Agrokémia és Talajtan 40: 409-418.
126. Nilsson, L. G.: 1989. Fertilizer recommendations based on soil analysis. Agrokémia és Talajtan 38: 757-764.
127. Pekáry K.: 1969. N-, P-, K-mutrágyaadagolási kisérletek kukoricával két északkelet- magyarországi termohelyen. In: Kukoricatermesztési kisérletek 1958-1960. (Szerk.: I'só I.) 186-201. Akadémiai Kiadó, Budapest.
128. Pásztor, L.-Szabó, J.-Bakacsi, Zs.: 2002. GIS processing of large-scale soil maps in Hungary. Agrokémia és Talajtan 51: 273-282.
129. Pecze Zs.-Neményi M.-Debreczeni B.-né-Csathó P.-Árendás T.: Helyspecifikuss tápanyagvisszapó tlás kukoricanövénynél. Növé nytermelés 50: 269-284.
130. Pekáry K.-Holló S.: 1979. A feltölto P- és K-trágyázás hatása a talajra és a termésre csernozjom barna erdotalajon. Növénytermelés 28: 163-175.
131. Pekáry K.-Pusztai A.-Kadlicskó B.: 1974. Elozetes adatok a búza, kukorica és lucerna mutrágyázása kérdéséhez északkelet-Magyarország viszonyai között. Talajtermékenység 5: 167-192.
132. Prohászka K.-Gurabi Gy.: 1974. A mutrágyázás hatása a kukoricalevelek tápanyagtartalmára. Agrokémia és Talajtan 23: 53-58.
133. Ruzsányi L.: 1974. A mutrágyázás hatása egyes szántoföldi növényá llományok vízfogyasztására és vízhasznosítására. Növénytermelés 23: 249-258.
134. Sarkadi J.: 1963. Trágyázási kisérletek fontosabb eredményei. MTA Agrártud. Oszt. Közl. 22: 411-421.
135. Sarkadi J.: 1975. A mutrágya-igény becslésé nek módszerei. Mg. Kiadó, Budapest. 252 p.
136. Sarkad,i J.-Várallyay, Gy.: 1989. Advisory system for mineral fertilization based on large-scale land-site maps. Agrokémia és Talajtan 38: 775-789.
137. Sarkadi J.-Balla A.-né-Miklayné Tüdos E.: 1985. Mutrágyázási tartamkisérletek eredményei mezoföldi mészlepedékes csernozjom talajon. III. Kukorica-kísérletek. Agrokémia és Talajtan 34: 130-136.
138. Sárvari M.-Gyori Z.: 1982. A monokultúrában és vetésváltásban termesztett kukorica termésátlagának és minöségének változása különbözo tápanyagellá tás esetén. Növénytermelés 31: 177-184.
139. 'Sigmond E.-Flóderer S.: 1905. Tanulmány a tengeri fejlodésérol és táplálkozásá ról. Kísérletügyi Közlemények 8: 786-842.
140. STAGEK: 1989. A mezogazdaság számokban. IV. kötet. Budapest.
141. Stefanovits P.-Sarkadi J.: 1963. A mutrágyázás várható hatásának térképei. In: Stefanovits P.: Magyarország talajai. Akadémiai Kiadó, Budapest. 2. bov. kiad. pp. 383-388.
142. Slefanovits P.-Filep Gy.-Füleky Gy.: 1999. Talajtan, Mezogazda Kiadó, Budapest. 472 p.
143. Suelter, C. H.: 1985. Role of potassium in enzyme catalysis. In: Munson, R. D. (ed.), Potassium in agriculture. 337-350. ASA, CSSA, SSSA. Madison, Wisc. USA.
144. Sváb J.: 1981. Biometria módszerek a kutatásban. Mg. Kiadó, Budapest, 3. bov. átd. kiad. 557 p.
145. Szász G.: 1987. The role of climate in the intensive development of agriculture. Conf. on climatic changes, Brno, Czeshoslovakia. 43-56.
146. Szemes I.-Lásztity B.: 1980. A káliumtrágyá zás hatásának vizsgálata karbonátos homoktalajon. Agrokémia és Talajtan 29: 419-426.
147. Szemes I.-Lásztity B.-Kádár I.: 1984a. A talaj K-ellátottsága és termékenysége közötti összefüggés vizsgálata kukorica-monokultúrában. Agrokémia és Talajtan 33: 253-260.
148. Szemes I.-Lásztity B.-Mazsolán I.: 1984b. Adatok a feltölto PK mutrágyázás vizsgálatához rozsdabarna erdotalajon. Növénytermelés 33: 351-356.
149. Szieberth D.-Széll E. (szerk.): 1998. Amit a kukoricatermesztésrol tudni kell. Mezomag Kft., Székesfehé rvár. 166 p.
150. Tamás J.: 2001. Precíziós mezogazdaság. Mezogazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest. 144 p.
151. id. Várallyay Gy.: 1950. A mutrágyázást irányító kísérletek és vizsgálatok. Agrokémia 2: 287-302.
152. Wanasuria S.-De Datta, S. K.-Mengelm K.: 1981. Rice yields in relation to electro-ultrafiltration extractable soil potassium. Plant and Soil 59: 23-31.
153. Weber, E. J.: 1985. Role of potassium in oil metabolism. In: R.D. Munson (ed.), Potassium in agriculture. 425-442. ASA, CSSA, SSSA. Madison, Wisc. USA.