Investigation of factors influencing winter wheat responses to N application obtained in the database of Hungarian field experiments carried out between 1960 and 2000;Oszi búza N-hatásokat befolyásoló tényezok vizsgálata az 1960 és 2000 között publikált hazai szabadföldi kísérletek adatbázisán

Novenytermeles

Volumn 52, Issue 1, 2003, Pages 41-59

  Csathó, Péter ^a  

^a INSTITUTE OF EXPERIMENTAL MEDICINE   (Hungary)

Author keywords

Bray Mitscherlich function; Hyperbolic function; Relative yield; Soil organic matter content; Yield surplus

Indexed keywords

EID: 33748948143     PISSN: 05468191     EISSN: None     Source Type: Journal    
DOI: None     Document Type: Article

References (122)

1. Antal E.: 1986. Éghajlatváltozás, aszály, mezogazdaság. MTA cloadás. Kézirat
2. Antal J.: 2000. Növénytermesztok zsebkönyve. Falugazdász Könyvek, Budapest, 398 p.
3. Ángyán J.-Menyhért Z.: 1997. Alkalmazkodó növénytermesztés, ésszeru környezetgazdá lkodás. Mezogazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest. 414 p.
4. Árendás T.-Csathó P.: 1994. Azonos NPK- hatóanyagú szerves- és mutrágyázás hatása a talajtulajdonságok függvényében. Agrokémia és Talajtan 43: 399-407.
5. Árendás T.-Sarkadi J.-Molnár D.: 1998. Mutrágyahatások kukorica-oszi búza dikultúrá ban erdomaradványos esernozjom talajon. Növénytermelés 47: 45-57.
6. Árendás T.-Sarkadi J.-Bónis P.: 2000. Mutrágyák hatása az oszi búza méret szérint frakcionált mennyiségére és néhány minoségi jellemzojére. Növé nytermelés 49: 519-525.
7. Arnold, C. Y.-Schmidt, W. A.: 1956. Soil test as measure of phosphorus available to tomatoes on heavy soils. Soil Science 71: 5-115.
8. Ballenegger, R.-di Gléria, J.: 1962. Talaj- és trágyavizsgálati módszerek. Mezogazdasági Kiadó, Budapest.
9. Baranyai F.-Fekete A.-Kovács I.: 1987. A magyarországi talajtápanyag-vizsgálatok credményci. Mezogazdasági Kiadó, Budapest.
10. Baver, L. D.: 1968. The effect of organic matter on soil structure. In: Organic Matter and Soil Fertility. 383-413. Pontificiae Academiae Scientiarvm Scripta Varia 32. Cittá del Vaticano. North-Holland Publ. Co. Amsterdam and John Wiley & Sons, Inc. New York.
11. Belák S.-Horváth Gy.né-Simon F.: 1968. A mutrágyák gazdaságos felhasználásának vizsgálata vetésforgó keretében. Talajtermékenység, 3, 2: 83-89.
12. Bergmann, W.-Neubert, P.: 1976. Pflanzendiagnose und Pflanzenanalyse. VEB Gustav Fischer Verlag. Jena.
13. Berzsenyi Z.: 1993. A N mutrágyázás és az évjárat hatása a kukorica hibridek (Zea mays L) szemtermésérc és a N mutrágya- reakciójára tartamkisérletben az 1970-1991. években. Növénytermelés 42: 49-62.
14. Bocz E. et al.: 1992. Szántóföldi növé nytermesztés. Mezogazda Kiadó, Budapest, 892 p.
15. Bray, R. H.: 1944. Soil-plant relations: I. The quantitative relation of exchangeable potassium to crop yields and to crop response to potash additions. Soil Sci. 58: 305-324.
16. Buzás I.-Loch J.-Mártonffy T.-Biczók Gy.: 1982. Az R-S oszi búza és kukorica kísérletek értékelo elemzése. MÉM NAK, Budapest, Kézirat
17. Cooke, G. W.: 1972. Fertilizing for maximum yield. Crosby Lochwood et Son Ltd. London.
18. Curve Expert 1.3. programesomag
19. Csathó P.: 1994. A magyarországi talajok NPK mérlegci 1990-benb és 1991-ben. Növénytermelés 43: 551-561.
20. Csathó P.: 2003a. Kukorica N hatásokat befolyá soló tényezok vizsgálata az 1960 és 2000 között publikált hazai szabadföldi kisérletek adatbázisán. Agrokémia és Talajtan 52: (in presss)
21. Csathó P.: 2003b. Lucerna N hatásokat befolyá soló tényezok vizsgálata az 1960 és 2000 között publikált hazai szabadföldi kísé rletek adatbázisán. Növénytermelés 52: (in presss)
22. Csathó P.-Lásztiry B.-Sarkadi J.: 1991. Az "évjárat" hatása a kukorica termésé re és terméselemeire P-mutrágyázási tartamkísérletben. Növénytermelés 40: 339-351.
23. Csathó, P.-Árendás, T.-Németh, T.: 1998a. New, environmentally friendly fertiliser advisory system, based on the data set of the Hungarian long-term field trials set up between 1960 and 1995. Communications in Soil Science and Plant Analysis 29: 2161-2174.
24. Csathó, P.-Árendás, T.-Németh, T.: 1998b. New, environmentally friendly fertilizer recommendation system for Hungary. Bibliotheca Fragmenta Agronomica 3: 225-230.
25. Cserháti S.: 1900. Általános és különleges növénytermelés. Czch Sándor-féle Könyvnyomda, Magyar-Óvár.
26. Cserháti S.-Kosutány T.: 1887. A trágyá zás alapelvei. Orsz. Gazd. Egy. Könyvkiadó Váll. Budapest, 438 p.
27. Debreczeni B.: 1971. A mutrágyázás, az öntözés és a talajtípus néhány összefüggése az oszi búza termesztésben. In: Búzatermesztési kísérletek 1960-1970. Bp. (Szerk.: Bajai J.). 279-286. Akadémiai Kiadó, Budapest.
28. Debreczeni B.-Debreczeni K. (szerk.): 1994. Trágyázá si kutatások 1960-1990. Akadémiai Kiadó, Budapest, 411 p.
29. Debreczeni I.-Izsáki Z.: 1981. A hígtrágyá zás hatása néhány fontosabb szántó foldi kultúra terméshozamára és termé sminöségére, valamint a talaj állapotára. Zárójelentés. DATE MV KK, Szarvas
30. di Gléria J.: 1959. Mezogazdasági kémia. Akadémiai Kiadó, Budapest, 400 p.
31. Elek É.-Kádár I.: 1980. Álló kultúrák és szántóföldi növények mintavételi módszere. MÉM NAK. Budapest, 55 p.
32. Filep Gy.: 1988. Talajkémia. Akadémiai Kiadó, Budapest, 293 p.
33. Filep Gy.-Tóthné Biró Á.: 1980. A talaj mineralizálható N tartalmának gyors meghatá rozása. Agrokémia és Talajtan 29: 245-250.
34. Filep T.-Nagy P. T.-Kineses S.-né: 2002. A meszezés hatása a talaj vízoldható szerves szén- és szerves nitrogéntartalmára. Agrokémia és Talajtan 51: 341-350.
35. Füleky Gy.: 1999. Tápanyag-gazdálkodás. Mezogazda Kiadó, Budapest, 722 p.
36. Gáti F.-Lásztity B.: 1977. Lassan ható nitrogénmutrágyák hatásának vizsgálata karbonátos homoktalajokon. Agrokémia és Talajtan 26: 29-47.
37. Gyorffy B.: 1979. A kukoricaszár trágyahatásá nak vizsgálata tartamkisérletben, 1958-1974. In: Kukoricatermesztési kisérletek 1968-1974. (Szerk.: Bajai J). 243-249. Akadémiai Kiadó, Budapest.
38. Gyorffy B.-Berzsenyi Z.: 1994. Növénytermesztési tényezok hatása a kukorica termésére tartamkisérletben. In: Trágyázási Kísérletek, 1960-1990. (Szerk.: Debreczeni B.-Debreczeni K.) Akadémiai Kiadó, Budapest, 311-312.
39. Gyori D.-Németh I.-Matusné Sényi K.-Phanchomphonh, N.: 1990. Búza és kukorica optimális N- mutrágyaigényének megállapitása talajvizsgálattal. Növénytermelés 39: 139-146.
40. Harmati I.: 1989. A talaj AL-P tartalma - a termékenység fontos tényezoje. In: MAE Talajtani Társaság Vándorgyulése. Szarvas, 1988. szeptember 1-2. Agrokémia és Talajtan 38: 299-301.
41. Harmati I.-Szekér T.: 1971. Búza mutrágyá zási kísérletek eredményei a Duna-Tisza közi crosen meszes réti talajokon. In: Búzatermesztési kísérletek, 1960-1970. (Szerk.: Bajai J.). 323-337. Akadémiai Kiadó, Budapest.
42. Harmati I.-Szemes D.: 1979. Mutrágyahatás-vizsgálat nćhány búzafajtával mutrágyázá si tartamkísérletben, meszes réti talajon. Növénytermelés 28: 535-542.
43. Harmati I.-Szemes D.: 1982. A mutrágyázás hatása különbözö búzafajtákra. Agrokémia és Talajtan 31: 257-265.
44. Hegyi G.: 1971. Komplex agrotechnikai kísérletek intenzív oszi búza-fajtákkal a Kisalföld meszes öntéstalajain. In: Búzatermesztési kisérletek, 1960-1970. (Szerk.: Bajai J). 75-85. Akadémiai Kiadó, Budapest.
45. Holló S.: 1993. A szerves- és mutrágyá zás hatásának összchasonlitása vetésforgó trágyázási kísé rletekben. Kandtdátusi értekezés. Kompolt
46. Jolánkai M.-Szentpéteri Zs.-Szalai T.-Örsi F.: 1998. Az oszi búza (Triticum aestivum L.) minoségének és szermaradvány-tartalmának alakulása agrokémiai kezelésckben. Növénytermelés 47: 71-77.
47. Jones, J. B.: 1967. Interpretation of plant analysis for several agronomic crops. In: Soil Testing and Plant Analysis: part 2. (Ed.: Hardy, G. W.) SSSA Spec. Publ. No. 2. pp. 49-85. SSSA Inc. Madison, WI.
48. Kádár I.: 1987. Földmuvclésünk ásványi tápanyagforgalmáról. Növénytermelés 36: 517-526.
49. Kádár I.: 1992. A növénytáplá lás alapelvei és módszerei. MTA TAKI-AKAPRINT, Budapest, 398 p.
50. Kádár I.: 1997. Talajaink tápelemgazdá lkodása az czredfordulón. Növénytermelés 46: 73-84.
51. Kádár I.-Elek É.: 1999. A búza (Triticum aestivum L.) ásványi táplálása meszes esernozjom talajon. Növénytermelés 48: 311-322.
52. Kádár I.-Krámer M.: 1978. Újabb adatok az oszi búza tápanyagellátottságának megítélésében, növényalalízissel. A mezogazdaság kemizálása. NEVIKI, Veszprém- Készthély 1: 177-185.
53. Kadlicskó B.-Holló S.-Krisztián J.: 1985. Oszi búza terméseredmények NPK hatáskísé rletekben esernozjom barna és agyagbemosódásos barna erdotalajokon. In: Búzatermesztési kísérletek, 1970-1980. (Szerk.: Bajai J.-Koltay A.). 356-361. Akadémiai Kiadó, Budapest.
54. Kismányoki T.-Balázs J.-Hoffmann S.-Kováts A.-Szanyi M.: 1989. Gabonás vetésforgó N-forgalmának vizsgálata. In: MAE Talajtani Társaság Vá ndorgyulése. Szarvas, 1988. szept. 1-2. Agrokémia és Talajtan 38: 93-97.
55. Kocsárdi S.: 1971. Mutrágyázási kísérletek Bezosztaja búzafajtákkal dél-alföldi csemozjom talajon. In: Búzatermesztési kísérletek 1960-1970. (Szerk.: Bajai J). 355-363. Akadémiai Kiadó, Budapest.
56. Koltay Á.: 1961a. A kukorica búzaclovetemény- értékénck javitása. In: Búzatermeszté si kísérletek, 1952-959. (Szerk.: Bajai J) 371-377. Akadémiai Kiadó, Budapest.
57. Koltay Á.: 1961b. Oszi búza fejtrágyá zási kisérletek különbözö clovetemények után. In: Koltay Á. 1970: A chlorcholinchlorid (CCC) hatása oszi búzafajták szemtermésére és termésclemeire. Talajtermékenység 4: 147-160.
58. Koltay Á.: 1971. A termesztési tényezok hatása a búzafajták szemtermésére és terméselemeire. In: Búzatermesztési kisérletek, 1960-1970. (Szerk.: Bajai J.). 111-123. Akadémiai Kiadó, Budapest.
59. Krámer M.: 1967. NPK-mutrágyahatások vizsgálata oszi búza monokultúrában. In: Trágyázási kísérletek, 1955-1964. (Szerk.: Sarkadi J.) 179-191. Akadémiai Kiadó, Budapest.
60. Krisztián J.: 1983. Külszíni lignitbánya meddohányojának hasznosítása szántó földi növényekkel és szölöültetvé nnyel. Melioráció, öntözés és tápanyag-gazdálkodás 1: 17-20.
61. Krisztián J.-Hangyel L.: 1994. Növénytá plálás rekultivációs területeken. Növénytermelés 43: 417-422.
62. Krisztian J.-Holló S.-Kadlicskó B.: 1988. Periodikus kálium mutrágyázas. Növënytermelés 37: 259-266.
63. Lakatos M.: 1987. A N-megosztás hatása az oszi búza termésére és fajlagos tápelem-tartalmára mészlepedékes esernozjom talajon. A mezogazdaság kemizálása. NEVIKI, Keszthely, 2: 202-206.
64. Láng G.: 1976. Szántóföldi növé nytermesztes. Mezogazdasági Kiadó, Budapest. 408 p.
65. Láng G.-Németh I.: 1968. Búza mutrágyá zási kísérletek barna erdotalajon (1963-1966). Talajtermékenység, 3, 2: 51-69.
66. Láng G.-Nemeth I.: 1977. A kukorica mutragyázása barna erdotalajon. Növénytermelés 26: 177-184.
67. Láng I.: 1963. A kálium körforgalma a talaj-növény rendszerben. Agrokémia és Talajtan 12: 175-188.
68. Lásztity B.: 1985. A mutrágyázás hatása az oszi búza szemtermésére és néhány minoségi tujaldonságára. Agrokémia és Talajtan 34: 397-404.
69. Lásztity B.: 1986. Az MV-8 oszi búza szemtermé sének és néhány minoségi tulajdonsá gának változása a mutrágyázás függvényében. Növénytermelés 55: 40-50.
70. Lásztity B.: 1987. A mutrágyázás és a szervesanyag-produkció dinamikája oszi búzanövé nyben. Növénytermelés 36: 105-116.
71. Latkovics Gy.-né.: 1963. A kukorica trágyázá sa és tápanyagfelvétele. MTA Agrártud. Oszt. Közl. 12: 423-429.
72. Latkovics Gy.-né.-Krámer M.: 1968. Az oszi búza és a kukorica mutrágyázás hatásának vizsgálata tartamkísérletben (1960-1967). I. Szemtermés-eredmények. Agrokémia és Talajtan 17: 189-200.
73. Mándy Gy.-Kiss A. S.: 1976. A magnézium ökofiziologiai hatása a búzánál. Növénytermelés 25: 23-32.
74. Márton Á.: 1973. Kalászosok nitrogén trágyarcakciojának vizsgálata folyékony ammóniával és szilárd ammónium- nitráttal. Növénytermelés 22: 273-277.
75. Márton Á.: 1985. A tartós nagyadagú trágyázással indukált relatív tápanyaghiány vagy tápanyagfelesleg hatása a vetésforgóban termesztett Száva oszi búza terméselemeire. In: Búzatermesztési kisérletek 1970-1980. (Szerk.: Bajai J.-Koltay Á.) 395-403. Akadémiai Kiadó, Budapest.
76. Márton Á.-Klenczner I.: 1985. Nćhány informatív adat a különbözo céllal, különbözö termohelyi viszonyok között végzett búzakíserletekrol. In: Búzatermeszté si kísérletek, 1970-1980. (Szerk.: Bajai J. és Koltay Á.). 424-431. Akadémiai Kiadó, Budapest.
77. Márton Á.-Miseta J.: 1985. A Kavkáz oszi búza és a Kisvárdai rozs termoképességénck, valamint beltartalmi értékmutatóinak vizsgálata nyirségi homoktalajon, különbözö trá gyakezelesekkel beállított tartamkisérletben. In: Búzatermesztesi kísérletek, 1970-1980. (Szerk.: Bajai J.-Koltay Á.). 404-413. Akadémiai Kiadó, Budapest.
78. MÉM NAK: 1979. Mutrágyázási irányelvek és a mutrágyázás üzemi számí tási módszere. (Szerk.: Buzás I. -Fekete A.) Mezogazdasági Kiadó, Budapest.
79. Mihályfalvy I.: 1971a. Az öntözes és trágyázás kölcsönhatásának vizsgálata oszi búzával. In: Búzatermesztési kisérletek, 1960-1970. (Szerk.: Bajai J.) 175-184. Akadémiai Kiadó, Budapest.
80. Mihályfalvy I.: 1971b. Az oszi búza vízszü kségletének, vízhasznositásának megállapítása szabadföldi kísérletek alapján. In: Búzatermesztési kísérletek, 1960-1970. (Szerk.: Bajai J.) 479-509. Akadémiai Kiadó, Budapest.
81. Miklayné Tüdos E.: 1986. Szántóföldi kisparcellás mutrágyázási tartamkísé rletek értékelése réti esernozjom talajon, kukorica és oszi búza jelzonövénnyel. Szakdolgozat. Debrecen, 75 p.
82. Nagy J.: 1995. A mutrágyázás hatásának értékelése a kukorica (Zea mays L.) termésé re eltéro évjáratokban. Növénytermelés 44: 493-506.
83. Nagy J.-Huzsvai L.: 1995. Az évjárat hatás értékelése a kukorica (Zea mays L.) termésé re. Növénytermelés 44: 383-391.
84. Németh I.: 1982. A burgonya optimális tenyé szterületének és biztonságos nagy termé sének kapesolata. Növénytermelés 31: 165-175.
85. Németh I.: 1984. A nitrogén hasznosulása és hatása a búza termésére pszeudoglejes barna erdotalajon. Növénytermelés 33: 75-81.
86. Németh I.: 1991. Szerves- és mutrágyá zás hatása a talaj termékenységére. In: A talajtarmékenység fenntartásának és fokozásának lehetoségei. XXXIII. Georgikon Napok. Keszthely, 106-109.
87. Németh I.-Béres L: 1984. A növényá llomány és a gyomosodás összefüggé sének vizsgálata mutrágyázási kísérletben. A mezogazdaság kemizálása. NEVIKI, Veszprém-Keszthely, 2: 202-206.
88. Németh I.-Tóth B.-Németh, Zs.: 1989. Összefüggések a N-mutrágyázás, a termés és a talaj biológiai aktivitása között. In: MAE Talajtani Társaság Vándorgyulese. Szarvas, 1988. szeptember 1-2. Agrokémia és Talajtan 38: 308-310.
89. Németh T.: 1996. Talajaink szervesanyag-tartalma és nitrogénforgalma. MTA TAKI, Budapest, 382 p.
90. Németh. T.: 2000. Past, present and future status of N-fertilization policies in Hungary. In: Soil quality, sustainable agriculture and environmental security in Central and Eastern Europe. (Eds.: Wilson, M. J. -Maliszewska-Kordybach, B.) NATO Science Series, 69: 243-252., Kluwer Academic Publ., Dordrecht, Netherlands.
91. Németh T.-Buzás I.: 1991a. Nitrogéntrá gyázási tartamkísérletek humuszos homok- és mészlepedekés esernozjom talajon. Agrokémia és Talajtan 40: 399-408.
92. Németh T.-Buzás I.: 1991b. Kalibrációs N-trágyázási kísérlet oszi káposztarepec jelzonövénnyel. Agrokémia és Talajtan 40: 409-418.
93. Németh T.-Kádár I.: 1999. Nitrát bemosódásának vizsgálata és nitrogénmérlegek alakulása egy mutrágyá zási tartamkisérletben. Növénytermelés 48, 377-386.
94. Németh T.-Kovács G.-Kádár I.: 1987-88. A nitrát, a szulfát és a vizoldható sók bemosódásának vizsgálata mutrágyá zási tartamkísérletben. Agrokémia és Talajtan. 36-37. 110-126.
95. th Int. Symposium. Role of fertilizers in sustainable agriculture. (Eds. Hera, C. et al.) 55-61., AGRIS, Bukarest
96. Örffy L.-Sárvári B.-né-Kiss A. S.: 1986. N-Serve készítménnycl kombináltan alkalmazott Hirdonit 30 oldatmutrágya hatékonysága oszi búza alaptrágyázásában. A mezogazdaság kemizálása. NEVIKI, Keszthely. 1: 22-26.
97. Pásztor K.-Halász T.-Nagy Gy. J.-Hegedus K.: 1961. Különbözo nitrogéntrágya-adagok hatása a kukorica után vetett oszi búza termésére, valamint a szár szilárdságának alakulására az 1958. évben. In: Búzatermesztési kísérletek, 1952-1959. (Szerk.: Bajai J.). 419-431. Akadémiai Kiadó, Budapest.
98. Pekáry K.: 1968. Az oszi búza egymenetes oszi mutrágyázása. Agrokémia és Talajtan 17: 91-100.
99. Pekáry K.: 1971. A vetésidö, a veté ssuruség és a mútrágyázás hatása néhány oszi búza-fajta termé salakulására. In: Búzatermesztési kísérletek, 1960-1970. (Szerk.: Bajai J.). 209-217. Akadémiai Kiadó, Budapest.
100. Pethes J.-Kiss E.-Debreczeni B.-né: 1994. Oszi búzafajták nitrogén-trágyareakciója. Növénytermelés 43: 77-88.
101. Pusztai A.: 1971. Karbamid-pétisó ö sszchasonlitó kisérletek oszi búzával. In: Búzatermesztési kísérletek, 1960-1970. (Szerk.: Bajai J.) 429-435. Akadémiai Kiadó, Budapest.
102. Ragasits I.: 1980. A nitrogén mutrágyázás minoséget módosító hatása néhány oszi búza fajtánál. Növénytermelés 29: 53-60.
103. Ragasits I.-Kismányoky T.: 2000. A búza minoségének alakulása szerves trágyázá s és nitrogén-mutrágyázás hatására. Növénytermelés 49: 527-532.
104. Ruzsányi L.: 1974. A mutrágyázás hatása egyes szántóföldi növényá llományok vízfogyasztására és ví̈zhasznosítására. Növé nytermelés 23: 249-258.
105. Ruzsányi, L.-Pepó, P.-Sárvári, M.: 1994. Evaluation of major agrotechnical factors in sustainable crop production. Agrokémia és Talajtan 43: 335-343.
106. Sárdi, K.-Németh, T.: 1994. Studies on the plant available K-content of diferent soils at constant moisture. Agrokémia és Talajtan 42: 183-194.
107. Sarkadi J.: 1963. Trágyázási kísé rletek fontosabb eredményei. MTA Agrártud. Oszt. Közl. 22: 411-421.
108. Sarkadi J.: 1975. A mutrágya-igény beeslésé nek módszerei. Mezogazdasági Kiadó, Budapest, 252 p.
109. Sarkadi J.: 1993. Szerves- és mutrágyák tápelem-tartalmának érvénycsülésc tartamkísérletekben. I. N forgalom. Agrokémia és Talajtan 42: 293-307.
110. STAGEK: 1989. A mezogazdaság számokban. IV. kötet. Budapest.
111. Stèfanovits P.-Filep Gy.-Füleky Gy.: 1999. Talajtan. Mezogazda Kiadó, Budapest, 472 p.
112. Szász, G.: 1987. The role of climate in the intensive development of agriculture. Conference on climatic changes, Brno, Czechoslovakia. 43-56.
113. Szucs M.: 1986. A nitrátion migrációja nyugat-dunántúli és kisalföldi talajokban. Kandidátusi értekezés, Mosonmagyaróvár.
114. Szucs M.: 1988. Nagyüzemi táblák talajainak nitrát- és kloridtartalma. Acta Ovariensis 30, 2: 5-16.
115. Tanács L.-Maluz J.-Gero L.-Kovács K.: 1993. Mutrágyázott oszi búzafajták sütoipari paramétereinek alakulása. Növénytérmelés 42: 500-518.
116. Tanács L.-Matuz J.-Bartók T.-Gero L.: 1997. Az NPK mutrágyázás hatása a búzaszemtermé sénck aminosavösszetételére. Növé nytermelés 46: 43-51.
117. Tatár P.: 1985. Novosadska Rana 2 oszi búza termeszthetoségének és tápanyagigényé nek vizsgálata az ország északkeleti részén levo homok, tozeg, öntes és szikes talajokon. In: Buzatermesztési kísérletek, 1970-1980. (Szerk.: Bajai J.-Koltay Á.). 375-379. Akadémiai Kiadó, Budapest.
118. Tóth Z.-Kismányoky T.: 2000. A trágyá zás hatása a talaj szervesanyag-tartalmára és agronómiai szerkezetére vetésforgókban és kukorica monokultúrában. Agrokémia és Talajtan 50: 207-225.
119. Tyurin, I. V.: 1937. Organicscszkoe vesesesztvo pocsvü. Szclhozgiz. Moszkva.
120. id. Várallyay Gy.: 1950. A mutrágyázást irányító kísérletek és vizsgálatok. Agrokémia 2: 287-302.
121. Várallyay Gy.-Szücs L.-Murányi A.-Rajkai K.-Zilahy P.: 1980. Magyarország termohelyi adottságait meghatá rozó talajtani tényezök 1:100.000 méretará nyú térképc. II. Agrokémia és Talajtan 29: 77-112.
122. Várallyay, G.-Buzás, I.-Kádár. I.-Németh, T.: 1992. New plant nutrition advisory system in Hungary. Commun. Soil Sci. Plant Anal. 23, 17-20: 2053-2073.