Hungarian alkali vegetation: Origins, landscape history, syntaxonomy, conservation

Phytocoenologia

Volumn 33, Issue 2-3, 2003, Pages 377-408

  Molnár, Zsolt ^a,b   Borhidi, Attila ^a,b  

^a Institute of Ecology and Botany ^*

^b INSTITUTE OF ECOLOGY AND BOTANY   (Hungary)

Author keywords

Alkali plant communities; Alkali steppes; Forest steppes; Land use history; Primary and secondary steppes; Regeneration

Indexed keywords

GEOMORPHOLOGY; SOIL DRAINAGE; STEPPE; SYNTAXONOMY; VEGETATION HISTORY;

CENTRAL EUROPE; EURASIA; EUROPE; HUNGARY;

ULMUS; UNGULATA;

EID: 17244366913     PISSN: 0340269X     EISSN: None     Source Type: Journal    
DOI: 10.1127/0340-269X/2003/0033-0377     Document Type: Review

References (117)

1. Andrásfalvy, B. (1976): A Duna mente népének ánén gazdálkodása Tolna és Baranya megyében az ármentesítések befejezéséig. - Tanulmányok Tolna megye történetébol. VII. (Traditional land-use of floodplains along the Danube in Tolna and Baranya counties until the end embanking. - Studies on the history of Tolna county VII.) - Tolna megyei Tanács Levéltára, Szekszárd, pp. 476.
2. Bagi, G. (2000): Adatok a Közép-Tiszavidék természeti képéhez és a vizek hasznosításához a török hódítás elott (Data to the landscape and land-use of the Middle-Tisza region before the Turkish Occupation). - In: Sári, T. (ed.): Ezer év a Tisza mentén (A millennium in the Tisza region), pp. 113-157. Szolnok.
3. Bagi, I. (1988a): The role of water management in the degradation processes of halophilic vegetation in Hungary. - Environmental Conservation 15: 359-362.
4. - (1988b): The vegetation map of the Szívós-szék UNESCO biosphere reserve core area, Kiskunság National Park, Hungary. - Acta Biol. Szeged 34: 83-95.
5. - (1990): The vegetation map of the Szappan-szék UNESCO biosphere reserve core area, Kiskunság National Park, Hungary. - Acta Biol. Szeged 36: 27-42.
6. Bagi, I. & Bagi, B. (1995): Vegetációátalakulási folyamatok a Kiskunsági Nemzeti Park Szappan-széki területén, 1987-1994 (Vegetation changes in the Szappan-szék, Kiskunság National Park, 1987-1994). - Botanikai Közlemények 82: 142.
7. th centuries). - Karcag, pp.415.
8. Béres, A. (1976): A Hortobágy történelme (History of the Hortobágy). - In: Kovács, G. & Salamon, F. (eds.): Hortobágy a nomád pusztától a Nemzeti Parkig (Hortobágy: from the nomadic steppe to the National Park), pp. 216-245. Natura, Budapest.
9. Berglund, B. E. (ed.) (1991): The cultural landscape during 6000 years in southern Sweden - the Ystad Project. - Ecol. Bull. (Copenhagen) 41.
10. Bernátsky, J. (1905): A Magyar Alföld sziklakó növényzetérol (Alkali vegetation of the Hungarian Great Plain). - Ann. hist.-nat. Mus. natn. hung. 3: 121-214.
11. Biró, M. (1999): A folyószabályozás hatása a Dévaványai-sík tájátalakulására, tájhasználati és növényzeti változásaira (Landscape, land-use and vegetation changes in the Dévaványa-steppes area after the river regulations). - In: Frisnyák, S. (ed.): Az Alföld történeti földrajza (895-1920) (Historical geography of the Hungarian Plain (895-1920)), pp. 79-92. Nyíregyháza.
12. Bodó, I. & Salamon, F. (1976): A Hortobágy mezogazdasága (Agricultural history of the Hortobágy) - In: Kovács, G. & Salamon, F. (eds.): Hortobágy a nomád pusztától a Nemzeti Parkig (Hortobágy: from the nomadic steppe to the National Park), pp. 115-177. Natura, Budapest.
13. Bodrogközy, Gy. (1958): Synökologische Auswertung des Einflusses verschiedener Behandlungen auf das Lepidio-Puccinellietum limosae kalk- und sodahaltiger Böden. - Acta Agronomica 8: 343-376.
14. - (1965a): Ecology of the halophilic vegetation of the Pannonicum. II. Correlation between alkali ("szik") plant communities and genetic soil classification in the northern Hortobágy. - Acta Botanica Hungarica 11: 1-23.
15. - (1965b): Ecology of the halophilic vegetation of the Pannonicum. III. Results of the Solonetz of Orosháza. - Acta Biologica Szegediensis 11: 3-25.
16. - (1977): A Pannonicum halophiton társulásainak rendszere és synokölógiája. (Syntaxonomy and synecology of the Pannonian halophytic vegetation.) - PhD Thesis, Szeged.
17. - (1980): Szikes puszták és növénytakarójuk (Alkali steppes and their vegetation). - Békés Megy. Muz. Közlern. 6: 29-50.
18. Borbás, V. (1881): Békésvármegye flórája. (Flora of Békés county.) - Mathematikai és Természettudományi Értesíto 18: 1-105.
19. - (1900): A Balaton flórája. (Flora of the lake Balaton.) - A Balatoni tudományos tanulmányok eredményei 2: 1-432.
20. Borhidi, A. (1996): An annotated checklist of the Hungarian plant communities. I. The non-forest vegetation. - In: Borhidi, A. (ed.): Critical revision of the Hungarian plant communities, pp. 43-94. Janus Pannonius Univ. Pécs.
21. Borhidi, A., Kevey, B. & Varga, Z. (1999): Checklist of the higher syntaxa of Hungary. - Annali di Botanica (Roma) 57: 159-166.
22. Borhidi, A. & Sánta, A. (eds.) 1999: Vörös Könyv Magyarország növénytársutásairól. (Red book of the Hungarian plant communities.) - A KÖM Természetvédelmi Hivatalának Tanulmánykötetei 6., TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest, pp. 404.
23. Boros, Á (1926): Szemle. (Review.) "Soó: Die Entstehung der ungarischen Puszta". - Föld es Ember 6: 226-227.
24. - (1929): A Nyírség flórája és növényföldrajza. (Rövid kivonat.) (Flora and geobotany of Nyírség. Summary.) - Mathematikai és Természettudományi Értesíto 46: 48-59.
25. - (1936): A Duna-Tisza köze koriserdoi es zsombékosai (Ash fen woodlands and tussock-sedge beds of the Duna-Tisza köze). - Botanikai Közlemények 33: 84-97.
26. - (1958): A magyar puszta növényzetének származása. (The origin of the vegetation of the Hungarian Puszta.) - Földrajzi Értesíto 7: 33-52.
27. Coldea, I. (1998): Les associations végétales de Roumanie. - Cluj-Napoca.
28. Cole, K. L. & Taylor, R. S. (1995): Past and current trends of change in a dune prairie/ oak savanna reconstructed through a multiple-scale history. - J. Veg. Sci. 6: 399-410.
29. Debreczy, Zs. (2000): Kialakulhatott-e szárazság miatt alsó erdohatár a Magyar Alföldön. (Was the development of a lower tree line in the Hungarian Great Plain possible due to drought?) - In: Molnár, Zs. & Kun, A. (eds.): Alföldi erdossztyeppmaradványok Magyarországon. (Forest-steppe remnants in the Hungarian Great Plain), pp. 16-18. WWF-IEB-HAS, Budapest-Vácrátót.
30. Fekete, G., Molnár, Zs. & Horváth, F. (eds.) (1997): A magyarországi élohelyek leírása és határozókönyve. A Nemzeti Élohely-osztályozási Rendszer. (Guide and description of Hungarian habitats. The National Habitat Classification System.) - Természettudományi Múzeum, Budapest, pp. 374.
31. Fésus, I., Markus, F., Szabó, G., Tölgyesi, I., Varga, Z. & Vermes L. (1992): Interaction between agriculture and environment in Hungary. - IUCN, Environmental Research Series 5, Budapest, pp. 113.
32. Foster, D. R. (1992): Land-use history (1730-1990) and vegetation dynamics in central New England, USA. - J. Ecol. 80: 753-772.
33. Golub, V. (1994): Class Asteretea tripolium on the territory of the former USSR and Mongolia. - Folia Geobot. Phytotax. 29: 15-54.
34. Gombocz, E. (ed.) (1945): Diaria itinerum Pauli Kitaibelii I. II. - Természettudományi Múzeum, Budapest, pp. 1083.
35. Gyorffy, I. (1922): Nagykunsági krónika. (Chronicle of the Nagykunság). - Karcag (reprint 1984), pp. 151.
36. Gyori-Nagy, S. (2001): Kultúrökológia. (Cultural ecology.) - Gödöllo, pp. 193.
37. Horváth, F., Dobolyi, K., Morschhauser, T., Lokös, L., Karas, L. & Szerdahelyi, T. (1995): Flóra adatbázis 1.2, Taxonlista és attributumállomány. (Flora database 1.2., Taxon list and attributes.) - Flóra Munkacsoport, MTA Ökologiai és Botanikai Kutatóintézete, MTM Növénytár, Vácrátót.
38. Iványosi Szabó, A. (1994): A Duna- Tisza közi Hátságon bekövetkezett talajvízszintsüllyedés hatása természetvédelmi területeinkre. (Impacts of the sinking water table on the nature reserves in Duna-Tisza köze.) - In: Pálfai, I. (ed.): A Duna-Tisza közi Hátság vízgazdálkodási problémái. (Hydrological problems of the Duna-Tisza köze region), pp. 77-87. Nagyalföld Alapítvány, Budapest.
39. Jakucs, P. (1981): Magyarország legfontosabb növénytársulásai. (Hungarian plant communities.) - In: Hortobágyi, T. & Simon, T. (eds.): Növényfóldrajz, társulástan és ökológia. (Geobotany, sociology and ecology), pp. 225-266. Tankönyvkiadó, Budapest.
40. Járai-Komlódi, M. (1987): Postglacial climate and vegetation in Hungary. - In: Pécsi, M. & Kordos L. (eds.): Holocene Environment in Hungary, pp. 37-47. Geographic Research Institute, Budapest.
41. Kaán, K. (1927): A Magyar Alföld (The Great Hungarian Plain). - Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, pp. 350.
42. Kerner, A. (1863): Das Pflanzenleben der Donauländer. - Innsbruck, pp. 348.
43. Kiss, Z. G. (1991): Ormánysági változások. (Changes in the Ormányság region.) - Akadémiai Kiadó, Bp.
44. Kovács, J. & Tóth, A. (1988): Mikroklíma mérések a hortobágyi gyeptársulásokban. (Microclimate measurements in alkali grasslands in the Hortobágy.) - Tudományos kutatások a Hortobágyi Nemzeti Parkban, Budapest, pp. 287-294.
45. Lakatos, V. (1988): Krónika a kun pusztákról. (Chronicle of the "kun" regions in Hungary.) - Isis, Kecskemét, pp. 198.
46. Lokös, L. (ed.) (2001): Diaria itinerum Pauli Kitaibelii III. - Természettudományi Múzeum, Budapest, pp. 460.
47. Magyar, P. (1928): Adatok a Hortobágy növényszociológiai és geobotanikai viszonyaihoz. (Data on the phytosociology and geobotany of the Hortobágy.) - Erdészeti Kísérletek 30: 26-63.
48. Markus, F. (1995): The principal extensive farming systems in Hungary. - In: McCracken, D. I. & Bignal, E. M. (eds.): Farming on the edge: the nature of traditional farmland in Europe, pp. 43-45. JNCC, Peterborough.
49. Máthé, I. (1933): A hortobágyi Ohat-erdo vegetációja. (Vegetation of the Ohat-wood in the Hortobágy.) - Botanikai Közlemények 30: 159-165.
50. Moesz, G. (1940): Die Pflanzendecke der Alkalisteppen der Kiskunság und der Jászság. Acta Geobotanica Hungarica 3: 100-115.
51. Molnár, A. (1989): A bélmegyeri Fás-puszta növényzete. (Vegetation of the Fás-steppe at Bélmegyer, East-Hungary.) - Botanikai Közlemények 76: 65-82.
52. - (1997): A hazai élohelyek társulástani alapú, hierarchikus listája. (Hierarchical and phytosociological list of Hungarian habitats.) - In: Fekete, G., Molnár, Zs. & Horváth, F. (eds.): A magyarországi élohelyek leírása és határozókönyve. A Nemzeti Élohely-osztá-lyozási Rendszer. (Guide and description of Hungarian habitats. The National Habitat Classification System), pp. 277-292. Természettudományi Múzeum, Budapest.
53. Molnár, A. & Kapocsi, J. (1997): A fúves területek típusainak jellemzése és kezelése. Szikes gyepek. (Description and management of grassland habitats. Alkali grasslands.) - In: Kelemen, J. (ed.): Irányelvek a fúves területek természetvédelmi szem pontú kezeléséhez. (Guidelines for the nature conservation management of grassland habitats), pp. 129-167. A Környezetvédelmi Minisztérium Természetvédelmi Hivatalának tanulmánykötetei, TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest.
54. Molnár V., A. & Pfeiffer, N. (1999): Adatok hazai Nanocyperion-fajok ismeretéhez II. Iszapnövényzet-kutatás az ár- és belvizek évében Magyarországon. (Data on Nanocyperion species in Hungary II. Muddy vegetation research in Hungary in the years of floods.) - Kitaibelia 4: 391-421.
55. Molnár V., J. (1993): Egész-ség. (Whole-someness.) - Melius Alapítvány, Pécs, pp. 357.
56. Molnár, Zs. (1996): A Pitvarosi-puszták vegetáció- és tájtörténete az Árpád-kortól napjainkig. (Vegetation and landscape history of the Pitvarosi-puszták from the Middle Ages to the present.) - Natura Bekesiensis 2: 65-97.
57. - (1997): The land-use historical approach to study vegetation history at the century scale. - In: Tóth, E. & Horváth, R. (eds.): Research, conservation, management, pp. 345-354. Aggtelek.
58. - (1999): Osi és másodlagos (szikes) puszták a Tiszántúlon.(Primary and secondary (alkali) steppes in the Tiszántúl.) - In: Fúleky, Gy. (ed.): A táj változásai a Kárpátmedencében. (Landscape changes in the Carpathian Basin), pp. 231-233. Gödöllo.
59. Molnár, Zs. & Biró, M. (1997): Vegetation history of the Kardoskút area (S. E. Hungary) I.: Regional versus local history, ancient versus recent habitats. - Tiscia 30: 15-25.
60. Molnár, Zs., Horváth, F., Révész, A. et al. (2001): Magyarország természetes növényzeti örökségének felmérése I.: az IBOA-1 élohelyi adatbázis (Natural vegetation heritage in Hungary (survey) I.: IBOA-1 habitat database). - Manuscript, MTA ÖBKI, Vácrátót, pp. 39.
61. Molnár, Zs. & Kun, A. (eds.) (2000): Alföldi erdossztyeppmaradványok Magyarországon. (Forest-steppe remnants of the Hungarian Great Plain.) - WWF-IEB-HAS, Budapest-Vácrátót, pp. 56.
62. Molnár, Zs. & Vajda, Z. (eds.) (2000): A Duna-Tisza köze élohely-térképezése. (Habitat mapping of the Kiskunság, Hungary.) - Report for the Kiskunság National Park. Vácrátót-Kecskemét, pp. 27.
63. Mucina, L., Grabherr, G. & Ellmauer, T. (1993): Pflanzengesellschaften Österreichs. I-III. - New York.
64. Nagy, Sz. (1992): Fúves élohelyek természeti értékei és védelme az Alföldön. (Natural values and conservation of grasslands in the Hungarian Great Plain.) - WWF-füzetek 2., Budapest, pp. 26.
65. Orr, D. W. (1996): Slow knowledge. - Conservation Biology 10: 699-702.
66. Penksza, K. & Gubcsó, G. (1998): Adatok a Vészto-Mágor Természetvédelmi Terület es környékének flórájához és vegetációjához. (Data on the flora and vegetation of the Vészto-Mágor Reserve, East-Hungary.) - Manuscript, Szent István University, Gödöllo, pp. 38.
67. Pickett, S. T. A. (1989): Space-for-Time Substitution as an Alternative to Long-Term Studies. - In: Likens, G. E. (ed.): Long-term Studies in Ecology: Approaches and Alternatives, pp. 110-135. Springer.
68. Rackham, O. (1980): Ancient Woodland. - Arnold, London.
69. Rapaics, R. (1916): A Hortobágy növényföldrajza. (Geobotany of the Hortobágy.) Gazdasági Lapok 88-89: 102-103, 115-116, 124-126.
70. - (1918): Az Alföld növényföldrajzi jelleme. (Geobotanical features of the Hungarian Great Plain.) - Erdészeti Kísérletek 21: 1-146.
71. S. Csomós, A. & Seregélyes, T. (1990): A kunmadarasi szikes puszta változásainak vizsgálata 1986-1990. (Changes in the alkali steppe at Kunmadaras, Hortobágy 1986-1990.) - Manuscript, Budapest, pp. 130.
72. Slavnic, Z. (1948): Slatinska vegetacija Vojvodine. - Arh. Poljoprivr. Nauke Tehn. 3:1-81.
73. Somogyi, S. (1965): A szikesek elterjedésének idobeli változásai Magyarországon. (Temporal changes of alkali areas in Hungary.) - Földrajzi Közlemények 4: 41-55.
74. Soó, R. (1929): Die Vegetation und die Entstehung der ungarischen Puszta. - Ecology 17: 329-350.
75. - (1931): Ref. from "Boros: Die Flora und die pflanzen geografische Verhältnisse des Nyírség". - Bot. Centralbl. 18: 413.
76. - (1933): A Hortobágy növénytakarója. (Vegetation of the Hortobágy.) - A Debreceni Szemle különszáma, Városi Nyomda, Debrecen, pp. 26.
77. - (1947): Conspectus des groupment végétaux dans les Bassins Carpathiques. I. Les associations halophiles. - Institut Botanique de l'Université á Debrecen, Debrecen, pp. 60.
78. - (1958): Die Wälder des Alföld. - Acta Botanica Hungarica 3: 317-373.
79. - (1960): Az Alföld erdoi. (Woodlands of the Hungarian Great Plain.) - In: Magyar, P. (ed.): Alföldfásítás I. (Afforestation of the Hungarian Great Plain), pp. 419-478. Akadémiai Kiadó, Budapest.
80. - (1964-80): Synopsis Systematico-Geobotanica Florae Vegetationesque Hungariae I-VII. - Akadémiai Kiadó Budapest.
81. - (1973): Az erdospuszta. (The forest steppe.) - Búvár 131-137.
82. Strömpl, G. (1931): A szik geomorfológiája. (Geomorphology of alkali areas.) - Fóldrajzi Közlemények 59: 62-74.
83. Sümegi, P., Hertelendi, E., Magyari, E. & Molnár, M. (1998): Evolution of the environment in the Carpathian Basin during the last 30.000 BP years and its effects on the ancient habits of the different cultures. - In: Költo, L. & Bartosiewicz, L. (eds.): Archimetrical research in Hungary, pp. 183-197. Budapest.
84. Sümegi, P., Molnár, A. & Szilágyi, G. (2000): Szikesedés a Hortobágyon (Alkalinization processes in Hortobágy). - Természet Világa 131: 213-216.
85. Szabolcs, I. (1961): A vízrendezések és öntözések hatása a tiszántúli talajképzodési folyamatokra. (Impact of drainage and irrigation on soil development in the Tisza-valley.) Akadémiai Kiadó, Budapest, pp. 354.
86. Szöor, Gy., Sümegi, P. & Balázs, E. (1991): Sedimentological and geochemical analysis of Upper Pleistocene paleosols of the Hajdúság region, NE-Hungary. - In: Pécsi, M. & Schweitzer, F. (eds.): Quaternary environment in Hungary. Studies in Geography in Hungary 26, pp. 47-59. Akadémiai Kiadó, Budapest.
87. Tessedik, S. (1787): Szarvasi nevezetességek, azaz Szarvas mezováros gazdasági krónikája. (Economic chronicle of the town of Szarvas.) - Közli (Published by) Nádor Jeno, 1938, Budapest.
88. Tóth, A. (1985): Degradálódó hortobágyi löszgyepek reliktum foltjainak szünökolögiai viszonyai. (Synecology of the degrading relic loess grassland fragments of the Hortobágy.) - In: Tóth, A. (ed.): Tudományos Kutatások a Hortobágyi Nemzeti Parkban, 1976-1985. (Scientific research in the Hortobágy National Park, 1976-85), pp. 11-84. Budapest.
89. - (1997): A közép-tiszavidéki táj gyökeres megváltozása a folyószabályozási munkálatok nyomán. (Radical changes in the landscape of the Middle Tisza region as a consequence of river regulations.) - In: Füleky, Gy. (ed.): A táj változásai a Honfoglalás óta a Kárpát-medencében. (Landscape changes in the Carpathian Basin in the past 1000 years), pp. 347-353. Budapest-Gödöllo.
90. - (2000): Drasztikus agroökológiai változások a belviz hatására a Nagykunságban. (Dramatic agro-ecological changes in the Nagykunság, caused by high inland waters.) In: Füleky, Gy. (ed.): A táj változásai a Kárṕt-medencében a történelmi eseméyek hatására. (Landscape changes in the Carpathian Basin), pp. 14-17. Budapest-Gödöllo.
91. Tóth, F. (1992): Makó régi térképei. (Historical maps of Makó.) - Makó Monográfiája 1. Makó, pp. 214, 22 maps.
92. Tóth, J. (1984): The role of regional gravity flow in the chemical and thermal evolution of groundwater. - In: Proceedings, First Canadian/American Conference on Hydrogeology. Banff, Canada, pp. 3-39.
93. Tóth, T. & Kertész, M. (1996): Application of soil-vegetation correlation to optimal resolution mapping of solonetzic rangeland. - Arid Soil Research and Rehabilitation 10: 1-12.
94. Tóth, T. & Kuti, L. (1999): Összefüggés a talaj sótartalma és egyes földtani tényezok között a hortobágyi "Nyírolapos" mintaterületen. 1. Általános földtani jellemzés, a felszínalatti rétegek kalcittartalma és pH értéke. (Correlation of soil salt content and some geological factors in Nyíro-lapos area, Hortobágy, Hungary 1. General geological description, Ca-content and pH of the surface layers.) - Agrokémia és Talajtan 48: 431-444.
95. Tóth, T., Kuti, L., Fórizs, I. & Kabos, S. (2001): A sófelhalmozódás tényezoinek változása a hortobágyi "Nyírolapos" mintaterület talajainál. (Changes of salt accumulation factors of the soils in Nyíro-lapos area, Hortobágy.) - Agrokémia és Talajtan 50.
96. Tóth, T., Kuti, L., Kabos, L. & Pásztor, L. (2001): Use of digitalized hydrogeological maps for evaluation of salt-affected soils of large areas. - Arid Land Research and Evaluation 15(4): 1-18.
97. Tóth, T. & Rajkai, K. (1994): Soil and plant correlations in a solonetzic grassland. - Soil Science 157: 253-262.
98. Towson, R. (1797): Travels in Hungary with a short account of Vienna in the year 1793. London.
99. Valachovic, M., Ot'ahel'ova, H., Stanova, V. & Maglocky, S. (1995): Rastlinné spolocenstvá Slovenska. I. Pionierska vegetácia. - Slov. Akad. Vied. Bot. Ustav, pp. 1984.
100. Várallyay, Gy. (1981): Extreme moisture regime as the main limiting factor of the fertility of salt affected soils. - Agrokémia és Talajtan 30 (Supplementum): 73-96.
101. Varga, D. (1994): Kies Kiskunság, szeretett Szentmiklós. (Beautiful Kiskunság, beloved Szentmiklós.) - Lyukasóra könyvek, Magyar Írókamara, pp. 154.
102. Varga, J., Varga, Z. & Nyilas, I. (1982): Nyírolapos-Nyári járás: talaj, növenyzet, állatvilág. (Nyírolapos-Nyári district: soil, flora and fauna). - Hortobágyi Nemzeti Park, Debrecen, pp. 56.
103. Varga, Z. (1989): Die Waldsteppen des pannonischen Raumes aus biogeographischer Sicht. - Düsseldorf, geobot. Koll. 6: 36-50.
104. - (1999): Kontinentális sziknövényzet. (Continental alkali vegetation.) - In: Borhidi, A. & Santa, A. (eds.): Vörös Könyv Magyarország növénytársulásairól. (Red book of the Hungarian plant communities), pp. 228-266. A KÖM Természetvédelmi Hivatalának Tanulmanykötetei 6., TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest.
105. Varga-Sipos, J. & Varga, Z. (1993): Hortobágyi Krónika. (Chronicle of Hortobágy.) -Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága, Debrecen, pp. 96.
106. Vicherek, J. (1973): Die Pflanzengesellschaften der Halophyten- und Subhalophytenvegetation der Tschechoslowakei. - Academia, Praha.
107. Whitney, G. G. (1994): From Coastal Wilderness to Fruited Plain. - Cambridge University Press.
108. Zólyomi, B. (1945-46): Természetes növénytakaró a Tiszafüredi Öntözorendszer területén. (Natural vegetation of the irrigation system at Tiszafüred.) - Öntözésügyi Közlemények 7-8: 62-74.
109. - (1969): Közép-Tiszavidék: Természetes növenyzet. (Middle-Tisza region: Natural vegetation.) - In: Pécsi, M. (éd.): Magyarország Tájföldrajza. II. A tiszai Alföld. (Land scape geography of Hungary II. The Tisza-valley), pp. 124-131. Akadémiai Kiadó, Budapest.
110. Zólyomi, B. & Tallós, P. (1967): Galatello-Quercetum roboris. - In: Zólyomi, B. (ed.): Guide der Excursionen des Internationalen Geobotanischen Symposiums, Ungarn, pp. 55-61. Eger-Vácrátót.
111. The First Military Survey of Hungary (scale: 1: 28800), Magyar Királyi Térképészeti Intézet, Bées. (Source: Hadtörténeti Múzeum, Térképtár, Budapest)
112. The Second Military Survey of Hungary (scale: 1: 28800), Magyar Királyi Térképészeti Intézet, Bées. (Source: Hadtörténeti Múzeum, Térképtár, Budapest)
113. The Third Military Survey of Hungary (scale: 1: 25000), Magyar Királyi Térképészeti Intézet, Bées. (Source: Hadtörténeti Múzeum, Térképtár, Budapest)
114. The Fourth Military Survey of Hungary (scale: 1: 25000), Magyar Királyi Térképészeti Intézet, Bécs. (Source: Hadtörténeti Múzeum, Térképtár, Budapest)
115. The Fifth Military Survey of Hungary (scale: 1: 25000), Magyar Királyi Térképészeti Intézet, Bécs. (Source: Hadtörténeti Múzeum, Térképtár, Budapest)
116. SPOT4 satellite images, SPOT IMAGE-FÖMI, 1998-2000.
117. Aerial photos 1950-1998, Cartography Institute of the Ministry of Defence.