Geomorphological and stratigraphical significance of Pliocene red clay in Hungary

Zeitschrift fur Geomorphologie, Supplementband

Volumn 110, Issue , 1997, Pages 95-105

  Schweitzer, Ferenc ^a,b   Szöor, Gyula ^a,c  

^a Hungarian Academy of Sciences ^*

^b INSTITUTE OF EXPERIMENTAL MEDICINE   (Hungary)

^c UNIVERSITY OF DEBRECEN   (Hungary)

Author keywords

[No Author keywords available]

Indexed keywords

LOESS; PALAEOCLIMATE; PALAEOSOL; PEDOGENESIS; PLIOCENE; RED CLAY;

HUNGARY;

EID: 0031473423     PISSN: 00442798     EISSN: None     Source Type: Journal    
DOI: None     Document Type: Article

References (30)

1. Arthur, M.A. (1979): Paleoceanographic events - recognition, resolution and reconsideration. - Reviews of Geophys. Space Phys. 17: 1474-1494.
2. Berger, W.H. & E. Vincent (1981): Chemostratigraphy and biostratigraphic correlation exercises in systemic stratigraphy. - Oceanologica Acta, Proc. 26th Int. Geol. Congress, 115-128.
3. Bidló, G. (1980): Mineralogical investigation of degraded kaolinites from Dunántúl (Transdanubian) area. - Acta Miner. Petr., Szeged 24: 111-114.
4. Borsy, Z. & Gy. Szöor, (1981): A Tétel-halom és a dunaföldvári földcsuszamlások vöröstalajainak (vörösagyagjainak) összehasonlító termoanalitikai elemzése [A comparative analysis of red soils (red clays) of Tétel-halom and landslides at Dunaföldvár]. - Acta Geogr. Debrecina 18-19: 167-183.
5. Dodonov, A.E. (1987): Geochronology of loess in Central Asia and Quaternary events. - In: Paleography and loess. - Akadémiai Kiadó, Budapest, 65-74.
6. Dudich, E. & Gy. Szöor (1986): Kemosztratigráfia (Chemostratigraphy). - Oslénytani Viták 32: 51-58.
7. Ernst, W. (1970): Geochemical Facies Analysis. - Amsterdam.
8. Földvári-Vogl, M. (1964): Rétegazonosítás nyomelemvizsgálatok alapján [Stratigraphical identification based on trace element analysis]. - Mérnöki Továbbképzo Intézet lecture series, lecture no 4417.
9. Haas, J. (1980): Az egyideju geológiai eseményeken alapuló rétegtan ("event sztratigráfia") helyzete és perspektívái [The state-of-the-art and perspectives of event stratigraphy (stratigraphy based on coterminous geological events)]. - Oslénytani Viták 30: 330.
10. Hsü, K.J. (1981): Origin of geochemical anomalies at Cretaceous-Tertiary boundary. Asteroid or cometary impact? - Oceanologica Acta, Proc. 26th Int. Geol. Congress, 29-134.
11. Jámbor, Á. et al. (1988): A magyarországi pannóniai (s.l.) képzodmények, rövid földtani jellemzése [A brief geological description of Pannonian (s.l.) formations in Hungary]. - Ann. Rept. on 1986, Geol. Inst. of Hung., Budapest. 311-326.
12. Jánossy, D. (1972): Middle Pliocene microvertebrate fauna from the Osztramos Locality 1. - Ann. Mus. Nat. Hung. 64: 27-52.
13. _ (1973): The boundary of the Plio-Pleistocene based on microfauna in N-Hungary (Ostramos, Locality 7). - Vert. Hung., Budapest. 14: 101-113.
14. _ (1978): Új finomrétegtani szint Magyarország pleisztocén sorozatában [A new microstratigraphic horizon in the Pleistocene sequence of Hungary]. - Földr. Közl. 24: 161-173.
15. Jenkyns, H.C. (1980): Cretaceous anoxic events: from continents to oceans. - Elsevier, Amsterdam. 364 p.
16. Keith, M.L. & E.T. Degens (1959): Geochemical indicators of marine and freshwater sediments. - In: Abelson, P.H. (ed.): Researches in geochemistry. John Wiley Sons, Chichester, 189-201.
17. Kordos, L. (1988): The appearance in Europe of the Spalax (Rodentia) and the problem of the Plio-Pleistocene boundary. - Ann. Rept. Geological Inst. of Hung. on 1986, 469-491.
18. Krejci-Graf, F. (1966): Geochemische Faziesdiagnostik. - Freib. Forschungsh. Leipzig, VEB Deutscher Verlag.
19. Kretzoi, M. (1969): A magyarországi quarter és pliocén szárazföldi biosztratigráfiájának vázlata (Sketch of Quaternary and Pliocene terrestrial biostratigraphy in Hungary). - Földr. Közl. 17(93): 179-204.
20. Kretzoi, M. & M. Pécsi (1982): A Pannón-medence pliocén és pleisztocén idoszakának tagolása [Pliocene and Pleistocene development and chronology of the Pannonian Basin]. - Földr. Közl. 30(106): 300-326.
21. Liu, T.S. and An, Z.S. (1984): A preliminary magnetostratigraphic study of the Beihanzhai loess section. - Geochimica, 2: 134-137.
22. McKenzie, I.A., K. Perch-Nielsen & K.J. Hsü (1982): Carbon-isotope stratigraphy of lowermost Tertiary pelagic sediments: an indicator for a drastic decrease of photosynthesis after the Cretaceous-Tertiary boundary. - Abstracts of 3rd European Regional Meeting, Copenhagen.
23. Pécsi, M. (1985): The Neogene red clays of the Carpathian Basin. - In: Kretzoi, M. & M. Pécsi (eds.): Problems of the Neogene and Quaternary in the Carpathian Basin. - Studies in Geography in Hungary 19: Akadémiai Kiadó, Budapest, 89-98.
24. Rónai, A. (1985): The Quaternary of the Great Hungarian Plain. - In: Loess and the Quaternary. Studies in Geography in Hungary 18: 51-63, Akadémiai Kiadó, Budapest.
25. Scheuer, Gy. & F. Schweitzer (1973): The development of Hungarian travertine sequences in the Quaternary. - Földr. Közl. 21: 133-141.
26. _ (1981): A hazai édesvizi mészkoösszletek származása éa összehasonlító vizsgálatuk [Origin and comparison of travertine sequences in Hungary]. - Földt. Közl. 111: 67-97.
27. Schlafer, W., M.A. Arthur, K.J. Hsü, A.P. Lisitsyn, F. Manheim, & T. Tissot-Tucholke (1982): Origin and evaluation of marine sedimentary sequences. - Conference of Scientific Ocean Drilling (COSOD), Elsevier, Amsterdam
28. Schweitzer, F. (1993): Domborzatformálódás a Pannóniai-medence belsejében a fiatal újkorban és a negyedidoszak határán [Geomorphic evolution in the interior Pannonian Basin during the Late Cainozoicand on the Quaternary boundary]. - Manuscript, D.Sc. Dissertation, Geogr. Res. Inst., Hung. Acad. Sci., Budapest, 192 p.
29. Stefanovits, P. (1963): Magyarország talajai [Soils of Hungary]. - Second, enlarged edition. Akadémiai Kiadó, Budapest, 442 p.
30. Szöor, Gy. (ed.) (1992): Fáciesanalitikai, paleobiokémiai és paleoökológiai kutatások [Facies analytical, paleobiochemical and paleoecological studies]. - Debrecen Committee, Hungarian Academy of Sciences, Debrecen, 263 p.